„Grandpierre K. Endre” változatai közötti eltérés

Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]en magyar-történelem szakon végzett. Aktívan sportolt, futásban ifjúsági országos bajnok volt. Fiatal korában inkább költőként vált ismertté. A ''Fogadalom'' című versét az [[1956-os forradalom]] során beolvasták a [[Magyar Rádió|rádióban]], míg a ''Magamról'' című költeménye az angol [[BBC]] rádió adásában szerepelt. Történészként a magyar történelem azon oldalát kutatta, amivel nem igazán foglalkoztak kortársai, például a ''„Fekete hóesés”'' című művében arról írt, hogy [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]]t 1664-ben nem vadkan, hanem egy merénylő sebezhette halálra. A magyarságkutatás témájában publikált munkáit a fősodorbeli magyar történettudomány képviselői nem fogadták el. A „nemzeti ősvallás” alapjainak lerakására irányuló erőfeszítései gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak.

Történészi munkásságának eredménye, hogy közvetlenül [[László Gyula (történész)|László Gyula]] 1978-as „[[kettős honfoglalás]]” elmélete<ref>{{cite web |url= http://www.magtudin.org/Eredetunk%20III.htm |title=Eredetünk és Őshazánk III. Rész – A "kettős honfoglalás" elmélete |date= |accessdate=2016-07-10 |author= Radics Géza |authorlink= | publisher= Magyarságtudományi Intézet |work= |format= }}</ref> után tette közzé a [[Tarih-i Üngürüsz|Tárih-i-Üngürüsz]] ismertetését (1979-ben).<ref name="tarihiu">{{CitPer|szerző= K. J. |cím= Tarih-i Üngürüsz |alcím= (Kortárs, 1979. 12.) |periodika= Korunk |év= 1980 |hónap=05 |nap= |évfolyam= 35 |szám= 5 |oldal= 399–400 |egyéb= |url= http://epa.oszk.hu/00400/00458/00509/pdf/EPA00458_Korunk_1980_05_393-400.pdf }}</ref> Az ősgesztát az 1860-as években [[Vámbéry Ármin]] és [[Budenz József]] is ismertette és az 1960-as években Törökországban török nyelven [[Hazai György (turkológus)|Hazai György]] több írást is publikált a műről.<ref>{{cite web |url= https://www.ucy.ac.cy/tms/documents/People/Emeritus/G.HazayPubl.List.pdf |title=Hazai György publications (1955-2010) |date= |accessdate=2016-07-09 |author= |authorlink= | publisher= Petőfi Irodalmi Múzeum |work= |format= }}</ref> Grandpierre K. Endre érdeme, hogy a krónika magyar nyelven is elérhetővé vált,<ref>{{cite web |url= https://www.ucy.ac.cy/tms/documents/People/Emeritus/G.HazayPubl.List.pdf |title=Tarih-i Üngürüsz és a műről |date= 2002-09-05 |accessdate= 2016-07-09 |author= Mahmud Terdzsüman, Geönczeöl Gyula, Blaskovics József |authorlink= | publisher= Magyar Megmaradásért |work= |format= }}</ref> hiszen ő küzdötte ki ezt a minisztériummal folytatott levelezésével<ref> Levelezés a Művelődésügyi Minisztériummal az ősgeszta megjelentetése érdekében (60483/80-as ügyiratszám)</ref> és nagy hatású tanulmányával.<ref name="tarihiu" /> Az 1970-es években felhívta a figyelmet arra is, hogy a közismerttől egészen eltérő [[csodaszarvas]]-történet található a krónikában.<ref>{{cite web |url= http://www.tti.btk.mta.hu/esemenyek/161-eloadas-vitaules/1441-elveszett-oskronika-torokul-beszamolo-sudar-balazs-eloadasarol.html |title= Elveszett őskrónika törökül? Beszámoló Sudár Balázs előadásáról|date= 2014-06-17 |accessdate= 2016-07-10 |author= Péterfi András |authorlink= | publisher= Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet |work= |format= }}</ref><ref>{{kiskapitális|Grandpierre A.}} (2010), 8. old.;</ref>

Költőként kezdte pályáját, [[1956-os forradalom]] alatt ''Magamról'' című költeménye elhangzott az angol [[BBC]] rádióban,<ref>{{cite web |url= http://arpad.org/turulnemzetseg/arpad/forras/ |title= Forrás |date= |accessdate=2016-07-11 |author= |authorlink= | publisher= Anthology Premium Wordpress Theme |work= |format= }}</ref> a ''Fogadalom'' című versét pedig beolvasták a [[Magyar Rádió]]ban.<ref>{{cite web |url=http://m.mult-kor.hu/20120131_grandpierre_k_endre|title=Grandpierre K. Endre |date= |accessdate=2016-07-24 |author= | publisher=mult-kor történelmi magazin }}</ref> Mindezek ellenére nem volt azok között az irodalmárok között, akik nyílt levélben tiltakoztak az ellen, hogy az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Közgyűlése megtárgyalja a világszervezet – úgynevezett – ötös bizottságának jelentését a forradalmat követő megtorlásokról.<ref name="mame" /><ref>{{cite web |url= https://archive.is/Z0h9 |title=Magyarságtudományi Füzetek / Grandpierre K. Endre emlékezete / Elöljáró sorok a Kolozsvári Grandpierre Endre-monográfia elé |date= |accessdate=2012-03-05 |author= Patrubány Miklós – István Ádám |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref><ref name="mame" />

<!--Könyveit, tanulmányait, a magyar őstörténelem kutatásában elért eredményeit elsőrangúnak ítélik. Ezt jelzi az a tény is, hogy többször hívták észak-amerikai előadókörútra.-->Társadalmi tevékenységei közé tartozott, hogy ő vetette fel a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság újraalakulásának időszerűségét, és kezdte el Kiss Dénessel annak újjászervezését.<ref>{{CitPer|szerző= Záhonyi András |cím= Gondoltunk szépet és nagyot |alcím= Beszélgetés a főtitkárral |periodika= Somogyi Néplap |év= 1987|hónap= július |nap= 25. |évfolyam= 43 |szám= 3 |oldal= 174 |egyéb= |url= http://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_1987_07/?query=SZO%3D(Grandpierre)&pg=206&layout=s}}</ref> Emellett útjára indította a Magyar Védőkar Mozgalmat is. A magyar nemzeti ősvallás történelmi alapjainak feltárása után megpróbálta újjáéleszteni a Magyar Nemzeti Egyházat, ám ennek bejegyzéséhez a cégbíróság nem járult hozzá, csak Megyeri Keresztény Egyház elnevezéssel. Hat oldalas terv alapján kezdeményezte a Magyar Ősidők Várának felépítését. Tanácsaival, javaslataival segítette a [[Rituális Színház]]at is, amely [[Kirsten Delholm]] kezdeményezésére alakult meg.<ref name="mtf9" /><ref>{{kiskapitális|Dudich}} (2011), 101. old.;</ref><ref name="mtf9" />

Nem csak a történelem terén alkotott, tudományos munkássága interdiszciplináris módon terjedt ki a tudományfilozófiára,<ref>Collective Fields of Consciousness in the Golden Age, 2000, World Futures. The Journal of General Evolution, 55, 357-379.</ref> kultúrtörténeti írásokat jelentetett meg,<ref>{{CitPer|aut= |tit= A mai falusi válsághelyzetről és az irodalom magatartásáról — olvashatnak többek között az Új Aurora ötödik számában |per= Békés Megyei Népújság | ann=1989-11-25 |tom=XXXVIII |fasc=280 |pag=4 |url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1989_11/?query=A%20mai%20falusi%20v%C3%A1ls%C3%A1ghelyzetr%C5%91l%20%C3%A9s%20az%20irodalom%20magatart%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l&pg=187&layout=s|format=pdf}}</ref> de alkotott a szépirodalomban is. Tevékenységét pozitívan értékelték kortárs magyar költők, írók, tudósok ([[Bakay Kornél]],<ref name="magyarokforrasa.hu">{{cite web |url=http://magyarokforrasa.hu/elfeledett_magyarokrol/kolozsvari_grandpierre_endre |title=Kolozsvári Grandpierre Endre emlékezete |date= 2003-09-30 |accessdate=2016-07-30 |author=Bakay Kornél |authorlink=Bakay Kornél | publisher=magyarokforrasa.hu }}</ref> [[Majtényi Zoltán]]<ref>{{CitPer|szerző= Majtényi Zoltán |cím= Grandpierre K. Endre köszöntése |alcím= |periodika= Élet és Irodalom |év= 1976 |hónap= 10 |nap= 2 |évfolyam= XX |szám= |oldal= 6 |egyéb= |url= }}</ref>) is. Egyik versét (''Magyar mesehősök'') a [[Misztrál (együttes)|Misztrál]] zenekar megzenésítette.<ref name="mame" /><ref name="GA" /><ref>{{cite web |url= http://www.misztral.hu/vers |title= Misztrál együttes |date= 2003-09-30|accessdate=2016-07-11 |author= |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref><ref name="mame" /><ref name="GA" />

{{Idézet 3|Az igazságot még akkor is el kell fogadni, ha az a magyarságnak kedvez.|Grandpierre K. Endre.<ref name="mame" /><ref>{{cite web |url= http://www.nyest.hu/renhirek/tarih-i-ungurus-az-akademia-sotet-titka?comments |title= Tarih-i Ungurus – az akadémia sötét titka |date= |accessdate=2016-07-07 |author= zegerenyi |authorlink= | publisher= Nyelv és tudomány |work= |format= }}</ref><ref name="mame" />|30%|right}}

[[2003]]. július 17-én hunyt el Budapesten,<ref >{{cite web |url= http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/elhunyt_grandpierre_k_endre_iro_kolto/1059259/ |title=Elhunyt Grandpierre K. Endre író, költő |date= 2003-7-18|accessdate=2012-3-6 |author= |authorlink= | publisher= kisalföld.hu |work= |format= }}</ref> sírja a [[Farkasréti temető]]ben található.<ref >{{cite web |url= http://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html |title=A Farkasréti temető 2003-ban (adattár) |date= 2010-08-19 |accessdate=2012-3-6 |author= |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref><ref group="Mj.">Az oldalon tévesen szerepel, hogy Grandpierre K. Endre Grandpierre Emil jogász fia, Kolozsvári Grandpierre Emil író öccse.</ref>

Munkássága a magyarság [[Kárpát-medence]]i őshonos mivoltának bizonyítására irányult, ellentétben a magyar [[honfoglalás]] általánosan elfogadott elméletével, illetve a [[Magyar őstörténet|magyar nép kialakulásának]], etnogenezisének mind a [[finnugor nyelvrokonság]]ot, mind a [[hun–magyar rokonság]]ot valló nézeteivel. Erőfeszítéseket tett egy ősmagyar alapokon nyugvó Magyar Nemzeti Egyház megalapítására, de nem tudta keresztülvinni ezt a nagyszabású elképzelését. A [[Tarih-i Üngürüsz]]ben található csodaszarvasmonda elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az őshonos nép kirajzásai után még hét magyar „hazatérésre” került sor. Az árpádi „hazatérést” tartotta az utolsónak, azaz szám szerint a nyolcadiknak. Ezeket a megállapításait nem tudta úgy bemutatni, hogy történész társai tudományos vitára alkalmasnak találják.<ref name="nyest.hu">{{cite web |url=http://www.nyest.hu/renhirek/tarih-i-ungurus-az-akademia-sotet-titka |title=Tarih-i Ungurus – az akadémia sötét titka |date= 2015-09-11 |accessdate=2016-07-30 |author=Klima László (zegernyei) |authorlink=Klima László | publisher=Nyelv és Tudomány - nyest.hu }}</ref>

* {{cite book |author= |authorlink= |title= Királygyilkosságok / Hogyan haltak meg a magyar királyok? |editor= Barcsik Géza–Mészáros Szilvia–Gerényi Gábor |publisher= Titokfejtő Lap- és Könyvkiadó |year= 1991 |edition= Magyarok Titkos Története sorozat |id= ISBN 963-7707-00-xX }}<ref>{{cite web |url= http://mokka.hu/web/guest/record/-/record/MOKKAZ0006301683 |title= Királygyilkosságok / hogyan haltak meg a magyar királyok? című könyv a Magyar Országos Katalógus adatbázisában |date= |accessdate=2012-3-6 |author= |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref>

* {{cite book |author= |authorlink= |title=Vészkiáltás / Fenyegetett Magyar Hazánkért - Szellemi szabadságunk kézikönyve II. |editor= Kolozsvári Grandpierre Endre –Pap-Nemes János | publisher= Magyar Védőkar Csoport |year= 1997 |edition= Védőkar füzetek sorozatban, Kolozsvári Grandpierre Endre néven |id= ISBN 963-771-000-xX }}<ref>{{cite web |url= http://mokka.hu/web/guest/record/-/record/MOKKAS0001019541 |title= Vészkiáltás: fenyegetett magyar hazánkért: szellemi szabadságharcunk kézikönyve című könyv a Magyar Országos Katalógus adatbázisában |date= |accessdate=2012-3-6 |author= |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref>

* {{cite book |author= |authorlink= |title= Gróf Zrínyi Miklós meggyilkoltatása |editor= | publisher=Titokfejtő Könyvkiadó |year= 1997 |edition= A ''Fekete hóesés'' 2. kiadása a Magyarok Titkos Története sorozatban, Kolozsvári Grandpierre Endre néven |id= ISBN 963-77-0900-xX }}<ref>{{cite web |url= http://mokka.hu/web/guest/record/-/record/MOKKAS0003799752 |title= Gróf Zrínyi Miklós meggyilkoltatása című könyv a Magyar Országos Katalógus adatbázisában |date= |accessdate=2012-3-6 |author= |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref>

* {{CitPer|szerző= |cím= Magyarok ezeréves éneke: munkaszimfónia. Az éneklő szolgáló esete Gellért püspökkel |alcím= |periodika= Somogy Kulturális folyóirat |év= 1988 |hónap=2 |nap= |oldal= 31–40}}<ref >{{cite web |url= http://epa.oszk.hu/01300/01361/00002/pdf/1990-93_1-2_029-175.pdf |title= A magyar irodalomtudomány bibliográfiája, 1988 |date= |accessdate=2014-12-12 |author= Dobó Katalin |authorlink= | publisher= |work= |format= pdf }}</ref>