„Magyar Elek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
20. sor:
== Élete ==
Szülei Magyar Elek és Klaisz Anna voltak. A [[Piarista Gimnázium (Budapest)|piarista főgimnáziumban]] érettségizett. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. [[1901]]-től a Magyarország című lap munkatársa, majd [[1917]]-től felelős szerkesztője volt. Újságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat. A [[Pesti Napló]]ban inkognitóban, ''Inyesmester'' álnéven évekig vezette ''Fejezetek az ínyesmesterség köréből'' címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. ''Az ínyesmester szakácskönyve'' című műve a gasztronómiai irodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "''az Inyesmester könyve minden európai látóköre – vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja – mellett is teljesen magyar könyv''" az irodalomhoz sorolta, "''noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza''." [[1945]] után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá.▼
==Házassága és leszármazottjai==
▲A [[Piarista Gimnázium (Budapest)|piarista főgimnáziumban]] érettségizett. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. [[1901]]-től a Magyarország című lap munkatársa, majd [[1917]]-től felelős szerkesztője volt. Újságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat. A [[Pesti Napló]]ban inkognitóban, ''Inyesmester'' álnéven évekig vezette ''Fejezetek az ínyesmesterség köréből'' címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. ''Az ínyesmester szakácskönyve'' című műve a gasztronómiai irodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "''az Inyesmester könyve minden európai látóköre – vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja – mellett is teljesen magyar könyv''" az irodalomhoz sorolta, "''noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza''." [[1945]] után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá.
Első feleségét, Schaller Arankát (1875-†?) 1898 előtt vette el. A házasságukból három fiú- és egy leánygyermek született:
*Magyar Tibor ([[1898]]- † ?)
*Magyar Elek ([[1899]]-[[1948]])
*Magyar Edit ([[1900]]-† ?)
Szülei Magyar Elek és Klaisz Anna. Fia [[Magyar Bálint (színháztörténész)|Magyar Bálint]] színháztörténész, unokái [[Magyar Bálint (politikus)|Magyar Bálint]], politikus, miniszter és [[Magyar Fruzsina]] dramaturg.<ref>[http://www.csepeli.com/kotet/csepeli60_magyar_balint.pdf Magyar Bálint: A mi történetünk], Csepeli György honlapja, {{PDF}}</ref> Első felesége Kürthy Berta▼
*Magyar Balázs ([[1902]]- † ?)
(1884–1915), [[Kürthy Emil]] újságíró és Szemere Gizella lánya, [[Szemere Bertalan]] unokája volt. Második felesége Visy Mária (1883–1939), Visy Imre és Gálos Anna lánya, akivel 1917. július 4-én Budapesten kötött házasságot.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12337-50874-11 A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 408/1917. folyószáma alatt.]</ref>▼
Második nejét, fajkürthi és kolthai Kürthy Berta ([[1884]]–[[1915]]) kisasszonyt, [[1908]]. [[november 11.]]-én vette el. Kürthy Bertha szülei fajkürthi és kolthai [[Kürthy Emil]] ([[1848]]-[[1920]]) földbirtokos, író és szemerei Szemere Gizella ([[1857]]-[[1914]]), [[Szemere Bertalan]] lánya, voltak. Magyar Elek és Kürthy Bertha házasságából születet:
▲
▲
== Művei ==
| |||