„Dél-Korea” változatai közötti eltérés

| címer_méret = 85px

| fekvés_méret = 250px

}}

A {{hangugeo|'''Koreai Köztársaság''', hétköznapi nevén '''Dél-Korea'''| 대한민국|大韓民國|Daehan Minguk||Tehan Minguk}} elnöki köztársaság [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]], a [[Koreai-félsziget]] déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a [[koreai demilitarizált övezet]], amely [[Észak-Korea|Észak-Koreával]] közös. A két Korea [[1945]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-éig]] egy államot alkotott. Keleten a [[Japán-tenger]] (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a [[Koreai-szoros]] és nyugaton a [[Sárga-tenger]] határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a tízmillió lakosú<ref>{{cite web|url=http://english.seoul.go.kr/get-to-know-us/seoul-views/meaning-of-seoul/4-population/|title=Population|publisher=Seoul Metropolitan Government|accessdate=2014-9-9|year=2013|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140923210704/http://english.seoul.go.kr/get-to-know-us/seoul-views/meaning-of-seoul/4-population/|archivedate=2014-9-23}}</ref> [[Szöul]], a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még [[Dél-Korea városai|kilenc milliós nagyváros]] található az országban.

 

== Földrajz ==

=== Domborzat ===

{{bővebben|Korea földrajza}}

A [[Japán-tenger|Japán-]] és a [[Sárga-tenger]] között húzódó [[Koreai-félsziget]] déli részén fekvő ország nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletről nyugat felé lejt, keleti és középső részén észak-déli irányban húzódó hegységek vannak. Jobbára [[prekambrium]]ból származó [[gránit]] és [[gneisz]] alkotja őket. A keleti oldalon futó [[Thebek-hegység|{{koreai|Taebaek|Thebek}}-hegység]] vízválasztóként is funkcionál. Az északkelet-délnyugat irányban futó [[Szobek-hegység|{{koreai|Sobaek|Szobek}}-hegység]] is jelentős. Az ország legmagasabb csúcsa, az 1950 m magas [[Halla-hegy]] a [[Csedzsu-sziget|{{koreai|Jeju|Csedzsu}}-sziget]]en emelkedik, mely maga is egy [[Tűzhányó|vulkanikus]] képződmény. A Korea-félsziget stabil, aktív vulkánok nincsenek, a [[földrengés]]ek is ritkák. Történelmi feljegyzések szerint a Halla-hegy még aktív volt a [[Korjo|{{koreai|Goryeo|Korjo}}]]-korban (918–1392). Dél-Korea és Japán is magáénak követeli a [[Tokto-szigetcsoport|{{koreai|Dokdo|Tokto}}-szigetcsoportot]], mely [[Észak-Kjongszang|Észak-{{koreai|Gyeongsang|Kjongszang}}]] tartománytól keletre fekszik. A [[Sárga-tenger]] melléke dombvidék, illetve síkság.<ref>{{cite web |url=http://kitekinto.hu/galeria/barangolas_del-koreaban/4/ |title=Dél-Korea: barangolás a félszigeten |accessdate=2013-03-23 |year=2013 |publisher=[[Kitekintő]] |language=magyar}}</ref>{{refhely|Britannica 2|azonos=BR2}}<ref name="coutrystudies-topo">{{cite web|url=http://countrystudies.us/south-korea/30.htm|work=Country Studies: South Korea|title=Topography and Drainage|publisher=Library of Congress|accessdate=2015-07-06}}</ref>

 

=== Vízrajz ===

Dél-Korea fontosabb folyói a [[Naktong|{{koreai|Nakdong|Naktong}}]] (낙동강), mely a leghosszabb, 523 kilométeres; a [[Han (folyó, Korea)|Han folyó]] (한강), amely [[Szöul]] városát szeli ketté; valamint a [[Kum (folyó)|{{koreai|Geum|Kum}}]] (금강). Mindhárom a [[Thebek-hegység|{{koreai|Taebaek|Thebek}}-hegység]]ben ered. Az ország folyóinak többsége a [[Sárga-tenger]]be vagy a [[Kelet-kínai-tenger]]be ömlik.{{refhely|azonos=BR2}}