Wikipédia

„Németország újraegyesítése” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
319 280 szerkesztés
fordítás folytatása, lefordítatlan részek jelzése; általános javítgatások
1. sor:
{{más|Németország egyesítése}}
[[Fájl:Flag map of Germany (separation).svg|thumb|right|200px|Az [[Nyugat-Németország|NSZK]] nyugaton és az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] keleten]]
 
'''[[Németország]]''' '''újraegyesítését''' ''(Deutsche Wiedervereinigung)'' [[1990]]. [[október 3.|október 3-án]] deklarálták, amikor is a keleti területek ([[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]) csatlakoztak a nyugatiakhoz ([[Nyugat-Németország|NSZK]]).
 
Az első keletnémet szabad választások (1990. [[március 18.]]) után a két német állam tárgyalásainak eredményeként megszületett az "egyesítési„egyesítési szerződés"szerződés” ''(Einigungsvertrag)''. Eközben a két német állam a Németország II. világháborút követő felosztásában szerepet játszó egykori megszálló hatalmakkal ([[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Franciaország]], az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] és a [[Szovjetunió]]) is aláírt egy szerződést ''([["KettőNémetországra vonatkozó végleges szabályozásról szóló szerződés|„kettő plusz Négy"négy” szerződés]], Zwei-plus-Vier-Vertrag)'', amely garantálta az új állam függetlenségét. Az újraegyesített Németország tagja maradt az [[Európai Közösség]]nek (a későbbi [[Európai Unió]]), illetve a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO-nak]]. Még ma is folyik a vita arról, hogy az 1990-ben Németországot egyesítették vagy újraegyesítették. Egyesek szerint az „egyesítés” kifejezés [[1871]]-re vonatkozik, amikor kikiáltották a [[Német Birodalom]] létrejöttét. Mások viszont azzal érvelnek, hogy 1990-ben létrejött Németország [[Németország történelme|története]] során korábban nem létezett ebben a formájában, így a két német állam ''egyesítéséről'' van szó. Politikai és diplomáciai okokból a nyugatnémet politikusok gondosan elkerülték az „újraegyesítés” szó használatát az események alatt, amikre a németek gyakran ''Wende'' („változás”) néven hivatkoznak. Általában a ''deutsche Einheit'' („német egység”) kifejezést használják; erre javította ki Hans-Dietrich Genscher a nemzetközi újságírókat, amikor az „újraegyesítésről” kérdezték 1990-ben.
<!--▼
After the GDR's first free elections on [[18 March]] [[1990]], negotiations between the GDR and FRG culminated in a Unification Treaty, whilst negotiations between the GDR and FRG and the four occupying powers produced the so-called "[[Two Plus Four Treaty]]" granting full independence to a unified German state. -->
Az újraegyesített Németország tagja maradt az [[Európai Közösség]]nek (a későbbi [[Európai Unió]]), illetve a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO-nak]]. Még ma is folyik a vita arról, hogy az 1990-ben Németországot egyesítették vagy újraegyesítették. Egyesek szerint az "egyesítés" kifejezés [[1871|1871-re]] vonatkozik, amikor kikiáltották a [[Német Birodalom]] létrejöttét.
 
Jogi szempontból a nyugati állam [[Annexió|annektálta]] az NDK-t, így az egyesült német állam gyakorlatilag megegyezik az NSZK-val: hivatalos neve ugyanúgy ''Bundesrepublik Deutschland'', jelképei, jellegzetességei is nagyrészt az egykori Nyugat-Németországéval egyeznek. A főváros ugyan [[Berlin]] lett, de volt egy tízéves átmeneti időszak, amíg a kormányzat székhelye az addigi nyugatnémet főváros, [[Bonn]] maradt. Ennek ellenére az NSZK elnevezés 1990 óta nem használatos, a megkülönböztető jelzők értelmüket vesztették.
 
<!--The reunified [[Germany]] remained a member of the [[European Community]] (later the [[European Union]]) and [[NATO]]. There is debate as to whether the events of 1990 should be properly referred to as a "reunification" or a "unification." Proponents of the former use the term in contrast with the [[German Empire|initial unification]] of Germany in [[1871]]. Others, however, argue that 1990 represented a "unification" of two German states into a larger entity which, in its resulting form, had never before existed (see [[History of Germany]]). For political and diplomatic reasons, West German politicians carefully avoided the term "reunification" during the run-up to what Germans frequently refer to as ''die Wende'' ("the change").
Usually "Deutsche Einheit" or "German Unity" is used. German Unity is the term that [[Hans-Dietrich Genscher]] used in front of international journalists to correct them when they asked him about "reunification" in 1990. -->
 
== Előzmények ==
 
{{fő|Németország szövetséges megszállása|Német Demokratikus Köztársaság|Nyugat-Németország}}
[[Fájl:Deutschland Besatzungszonen 8 Jun 1947 - 22 Apr 1949.svg|bélyegkép|balra|Németország megszállási zónái 1947. június 8. -– 1949. április 22.]]▼
Miután a [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetségesek]] 1945-ben legyőzték Németországot, az állam területét és [[Berlin]]t egyaránt [[Franciaország|francia]], [[Egyesült Királyság|brit]], [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] és [[Szovjetunió|szovjet]] szektorokra osztották.
 
A szovjetek és korábbi szövetségeseik között fokozatosan elmérgesült a viszony. 1947-ig a három nyugati szektor egységesült, létrejött a három szektorból álló Trizónia. A vörösök azonban ebből szándékosan kimaradtak. 1948. június 2-án a nyugati szektorokban, június 24-én pedig Berlin nyugati részében is bevezettek egy új fizetőeszközt, a [[Német márka|német márkát]]. Sztálin ezt és "műszaki„műszaki nehézségeket"nehézségeket” ürügyül kihasználva blokád alá vette [[Nyugat-Berlin]]t, azt remélve, hogy ezzel a teljes város felett átveheti az uralmat, ám a nyugatiak légihídon keresztül juttatták szállítmányaikat saját területükre. 1949 májusában egy négyhatalmi szerződés megkötése után a Szovjetunió feloldotta a blokádot, addigra azonban a keleti területeken már bevezetésre kerültbevezették a [[keleti márka|keleti márkát]].
 
Ez a kettős valutarendszer jelentősen felgyorsította az ország kettészakadását. Nyugaton még májusban kikiáltották a Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK), a szovjetek ezt októberben követték a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) megalapításával.<ref>http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_ketteszakitott_nemetorszag_ket_vilagrendszer_arnyekaban/</ref> Keleten kommunista, nyugaton kapitalista rendszer alakult ki. Az NDK kormánya később erőteljesen korlátozta saját állampolgárainak az NSZK-ba vagy Nyugat-Berlinbe történő kiutazását (lásd [[berlini fal]], [[vasfüggöny]]).
 
{{leford}}
<!-- == Background ==
 
After [[the end of World War II in Europe]], Germany had been divided into four occupation zones. The old capital of [[Berlin]], as the seat of the [[Allied Control Council]], was itself subdivided into four occupation zones. Although the intent was for the occupying powers to govern Germany together in the borders from 1937, the advent of [[Cold War]] tension caused the [[France|French]], [[Britain|British]] and [[United States|American]] zones to be formed into the [[West Germany|Federal Republic of Germany]] (and [[West Berlin]]) in 1949, excluding the [[Soviet Union|Soviet]] zone which then formed the [[German Democratic Republic]] (including [[East Berlin]]) the same year. Additionally, in accordance with the terms of the [[Yalta Conference]] in [[February]] [[1945]], the provinces of eastern [[Pomerania]] and [[Silesia]], as well as the southern half of [[East Prussia]], were annexed by [[Poland]] and the northern half of East Prussia (now known as the ''[[Kaliningrad Oblast]]'') was annexed by the Soviet Union.
The resulting [[Expulsion of Germans after World War II|expulsions of Germans in the east]] resulted in the death of 2,000,000 civilians. In the West the U.S. gave in to French demands in 1947 for the coal-fields of the German state of the [[Saarland|Saar]]. It was made into [[Saar (protectorate)|a protectorate]] of France. In 1955 France under pressure from the West German government agreed to hold a [[referendum]] which led to a reunification with West Germany in 1957. France however retained control of the [[Saarland|Saar]] coal-fields until 1981. The Allied plans[http://www.fdrlibrary.marist.edu/psf/box31/t297a01.html][http://www.trumanlibrary.org/whistlestop/study_collections/marshall/large/documents/index.php?pagenumber=1&documentdate=1947-03-24&documentid=37&studycollectionid=mp&nav=ok] to internationalize or let France annex the [[Ruhr_Area#History| Ruhr area]], Germany's main industrial centre, were finally dropped in mid 1947 due to the emerging [[Cold War]] and the resulting change in U.S. occupation policy in Germany. -->
 
▲[[Fájl:Deutschland Besatzungszonen 8 Jun 1947 - 22 Apr 1949.svg|bélyegkép|balra|Németország megszállási zónái 1947. június 8. -1949. április 22.]]
<!--▼
The FRG and the GDR both made competing claims to be the legitimate legal [[Successor state|successors]] of the [[German Reich]]. However, the GDR changed its position at a later point, stating that Germany had ceased to exist in 1945 and that both the FRG and the GDR were newly-created states.
 
37 ⟶ 31 sor:
The government of West Germany and its [[NATO]] allies at first did not recognize the German Democratic Republic or the People's Republic of Poland, per the [[Hallstein Doctrine]]. Relations between East Germany and West Germany remained icy until the Western chancellor [[Willy Brandt]] launched a highly controversial rapprochement with East Germany ''([[Ostpolitik]])'' in the 1970s. -->
 
== A szocializmus összeomlása az NDK-ban ==
{{fő|Német Demokratikus Köztársaság|Berlini fal}}
Az 1980-as évekre az NDK súlyos pénzügyi válságba került, mely 1989-re csaknem teljes összeomlássá fajult. Szeptember 10-étől a megnyitott osztrák-magyar határszakaszon rengeteg NDK-polgár menekült nyugatra. November 9-én leomlott a berlini fal, innentől már korlátlanul utazhattak Nyugat-Berlinbe. Decemberben a keletnémet alkotmányból törölték a kommunista párt vezető szerepét, márciusban pedig lezajlott az első és utolsó demokratikus keletnémet választás, melyet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyert meg. Április 12-én az új vezetés hivatalba lépett, ezzel a szocialista rendszer megszűnt.<ref>http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1990_oktober_3_nemetorszag_ujraegyesitese</ref>
 
== A megosztottság vége ("Die„Die Wende"Wende”) ==
[[Fájl:Berlinermauer.jpg|250px|thumb|A [[berlini fal]]]] <!--▼
<!--
==The end of the division “Die Wende” (The Change)== -->
▲[[Fájl:Berlinermauer.jpg|250px|thumb|A [[berlini fal]]]] <!--
By the mid-[[1980s]], the prospect of German reunification was widely regarded within both East and West Germany as a distant hope, unattainable as long as Communist governments ruled Eastern Europe. However, the hope of reunification was suddenly placed within reach by political changes within the Soviet Union. The advent of reformist Soviet leader [[Mikhail Gorbachev]] in [[1985]] caused waves of reform to propagate throughout the Eastern bloc, presenting an opportunity for change in the GDR.
 
Az 1980-as évek közepétől a német újraegyesítés lehetőségét széles körben egy távoli reménynek tekintették Kelet- és Nyugat-Németországban egyaránt, amit lehetetlen elérni, amíg a keleti blokk kommunista államokból áll. Azonban hirtelen elérhetővé vált a [[Szovjetunió]]ban lezajló változások következtében. Amikor [[Mihail Szergejevics Gorbacsov]] lett a Szovjetunió vezetője [[1985]]-ben, a keleti blokkban reformhullámok kezdődtek, lehetőséget teremtve a változásra az NDK-ban.
 
{{leford}}
▲<!--
In August [[1989]], [[Hungary]]'s reformist government removed its border restrictions with Austria – the first breach in the so-called "[[Iron Curtain]]". In September 1989, more than 13,000 East Germans managed to escape to the West through Hungary. Thousands of East Germans also tried to reach the West by staging sit-ins at West German diplomatic facilities in other East European capitals, especially in [[Prague]], [[Czechoslovakia]]. The GDR subsequently announced that it would provide special trains to carry these refugees to West Germany, claiming it was expelling "irresponsible antisocial traitors and criminals." [http://www.worldbook.com/wc/popup?path=features/berlinwall&page=html/1989.htm&direct=yes] Meanwhile, mass demonstrations against the East German regime began, most prominently the [[Monday demonstrations in GDR|Monday demonstrations]] in [[Leipzig]].
 
On 6–7 October, 1989, Gorbachev visited East Germany to mark the 40th anniversary of the German Democratic Republic, and urged the East German leadership to accept change. Long-time East German leader [[Erich Honecker]] remained opposed to any internal reform, with speculation that the regime was planning a violent crackdown on the growing demonstrations. However, Honecker was forced to resign on [[October 18]]. More resignations followed when the entire East German cabinet stepped down on [[November 7.]] The travel restrictions for East Germans were subsequently removed by the new leadership on [[November 9.]], [[1989]], and many people immediately went to the Wall where the border guards opened access points and allowed them through. Emboldened, many Germans on both sides began to tear down sections of the Wall itself, leading to [[Berlin Wall#The fall of the Wall|one of the most enduring news stories of the 20th century]]. -->
 
<!--
On November 28., West German Chancellor [[Helmut Kohl]] outlined a 10-point plan for the peaceful unification of the two Germanies based on free elections in East Germany and a unification of their two economies. In December, the East German ''[[Volkskammer]]'' eliminated the SED monopoly on power, and the entire Politbüro and Central Committee – including leader [[Egon Krenz]] – resigned. The SED changed its name to the [[Party of Democratic Socialism]] (PDS) and the formation and growth of numerous political groups and parties marked the end of the communist system. Prime Minister [[Hans Modrow]] headed a caretaker government which shared power with the new, democratically oriented parties. On December 7., 1989, agreement was reached to hold free elections in May 1990 and rewrite the East German constitution. On January 28, all the parties agreed to advance the elections to March 18, primarily because of an erosion of state authority and because the East German exodus was continuing apace; more than 117,000 left in January and February 1990.
 
In early February 1990, the Modrow government's proposal for a unified, neutral German state was rejected by Chancellor Kohl, who affirmed that a unified Germany must be a member of [[NATO]]. Finally, on [[March 18]], [[1990]], the first and only free elections in the history of the GDR were held, producing a government whose major mandate was to negotiate an end to itself and its state. As one East German ideologist had noted in 1989, "Poland would remain Poland even if communism fell, but without communism East Germany has no reason to exist." (page 109, ''Uprising!'', ISBN 1-84000-442-8) -->
 
<!--
Under Prime Minister [[Lothar de Maizière]], East Germany negotiated with West Germany, the United Kingdom, France, the United States and the Soviet Union the preconditions for a German reunification. Despite initial Soviet objections to East Germany being absorbed into the NATO alliance, an agreement was reached which allowed a reunified Germany to remain a part of NATO on the condition that NATO troops were not to be stationed in East German territory. In addition to allaying Soviet concerns, Chancellor Kohl was able to convince the leaders of the United Kingdom and France that a unified Germany would represent no threat to its neighbors by tying German reunification with the tighter integration of Germany into the [[European Union]].
 
64 ⟶ 58 sor:
[[File:Flag of East Germany.svg|thumb|A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) zászlaja.]]
[[File:Flag of Germany.svg|thumb|A Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) hivatalos zászlaja. Mivel az újraegyesített Németország jogilag megegyezik az NSZK-val, ezért a zászló egyben az egységes német állam zászlaja is.]]
Németország hivatalosan [[1990]]. [[október 3.|október 3]]-án egyesült, amikor Kelet-Németország öt újraalapított [[Németország tartományai|szövetségi tartománya]] – [[Brandenburg]], [[Mecklenburg-Elő-Pomeránia]], [[Szászország]], [[Szász-Anhalt]] és [[Türingia]] – formálisan csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz, ezzel a [[A Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmánya|német alkotmányban]] ''(Grundgesetz)'' kidolgozott két lehetőség egyikét választották. Mivel az új tartományok formálisan csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz az alkotmány (akkori) 23. cikkelyével összhangban, egyszerűen kiterjesztették a területet, ahol a ''Grundgesetz'' szolgált alkotmányként. Az alternatíva Kelet- és Nyugat-Németország formális egyesülése lett volna, aminek következtében többek között új alkotmányt kellett volna készíteni a létrejövő államnak. Bár a választott megoldás egyértelműen egyszerűbb volt, ennek következtében keleten egyesek azt érezték, hogy a nyugati állam „elfoglalta” vagy „annektálta” az NDK-t.
<!--Reunification
 
Germany was officially reunified on [[October 3]], [[1990]] when the five reestablished federal states ([[States of Germany|''Bundesländer'']]) of East Germany–[[Brandenburg]], [[Mecklenburg-West Pomerania]], [[Saxony]], [[Saxony-Anhalt]], and [[Thuringia]]–formally joined the [[Federal Republic of Germany]] (West Germany), choosing one of two options implemented in the West German constitution ''([[Grundgesetz]])''. As these five newly-founded German states formally joined the Federal Republic in accordance with the (then-existing) Article 23, the area in which the ''Grundgesetz'' (basic law) served as the constitution was simply extended to include them. The alternative would have been for East Germany to join as a whole along the lines of a formal union between two German states that then would have had to, amongst other things, create a new constitution for the newly established country. Though the option chosen clearly was simpler, it is and has been responsible for sentiments in the East of being "occupied" or "annexed" by the old Federal Republic.
 
{{leford}}
▲<!--
To facilitate this process and to reassure other countries, the FRG made some changes to the "[[Basic Law for the Federal Republic of Germany|Basic Law]]" (constitution). Article 146 was amended so that Article 23 of the current constitution could be used for reunification. Then, once the five "reestablished federal states" in East Germany had joined, the Basic Law was amended again to indicate ''that there were no other parts of Germany, which existed outside of the unified territory, that had not acceded.'' However, the constitution can be amended again at some future date and it still permits the adoption of another constitution by the German people at some time in the future.
 
73 ⟶ 67 sor:
 
== Az egyesítés hatásai ==
Az újraegyesítés költségei <!-- €1.5 trillion (statement of Freie Universität Berlin), this is more than the national debt of the German state [http://www.steuerzahler.de/] --> jelentős terhet róttak a [[Németország gazdasága|német gazdaságra]], és hozzájárultak a gazdasági növekedés lassulásához. Ennek legfőbb oka a keletnémet gazdaság keletnémet gazdaság alacsony teljesítménye volt, különösen a nyugatihoz képest. Ezt fokozta a keletnémet márka (politikailag motivált) átváltási árfolyama nyugatnémet márkára, ami nem tükrözte ezt a gazdasági különbséget, ezáltal hirtelen versenyképtelenné vált, gyakran teljesen összeomlott a keleti ipar. <!-- Today, there are still special transfers of more than €10 billion every year to “rebuild” the eastern part of Germany. --> A keleti területek áruval és szolgáltatásokkal való ellátása megerőltette a nyugati erőforrásokat. A korábban a keletnémet kormány által támogatott, veszteséges vállalkozásokat privatizálni kellett.
<!-- ==Effects of reunification==
[[Kép:RwrPotsdam41.jpg|thumb|270px|Throughout Germany, abandoned military installations pose problems and opportunities. Nedlitz Caserne, near Potsdam, as seen in August 2002, is being redeveloped.]] The cost of reunification has been a heavy burden to the [[German economy]] and has contributed to Germany’s slowed economic growth in recent years. The costs of reunification are estimated to amount to over €1.5 trillion (statement of Freie Universität Berlin). This is more than the national debt of the German state [http://www.steuerzahler.de/]. The primary cause of this was the severe weakness of the East German economy, especially vis-à-vis the West German economy, combined with (politically motivated) [[exchange rate]]s from the [[East German mark]] to the [[Deutsche Mark]] that did not reflect this economic reality, resulting in a very sudden (usually fatal) loss of competitiveness of East German industries, making them collapse within a very short time. Today, there are still special transfers of more than €10 billion every year to “rebuild” the eastern part of Germany. <!-- POV During the [[1980s]], the capitalist economy of West Germany had prospered while the communist economy of East Germany had declined.--><!-- Providing goods and services to East Germany strained the resources of West Germany. Money-losing industries formerly supported by the East German government had to be privatised.
 
Az egyesítés következtében a volt NDK nagy részéről eltűnt az ipar, a munkanélküliségi ráta 20% körüli értékre nőtt. Azóta több százezer korábbi keletnémet vándorolt nyugatra munkalehetőségért, ezáltal jelentős mértékben csökkent a népesség, különösen a magasan képzett szakmákban. Ez okozhatta azoknak a problémáknak is a nagy részét, amikért az [[euró]] bevezetését okolják.{{forrás?}} A [[Deutsche Bundesbank]] mindig kitartott amellett, hogy a gondok nem az euró következményei, és Németországnak magának kell megoldania őket (feltehetőleg az újraegyesítésre hivatkozva).{{forrás?}}
As a consequence of the reunification, most of the former GDR has been deindustrialised, causing an unemployment rate of about 20%. Since then, hundreds of thousands of former East Germans have continued to migrate to western Germany to find jobs, resulting in the loss of significant portions of population, especially in highly trained professions. It is also thought to be the actual cause of the majority of problems in Germany which are blamed on the changeover to the [[euro]]{{citation needed}}. The [[Bundesbank]] (Central bank) has always insisted that the economic problems are not a result of the euro, and are a problem which Germany itself must sort out (presumably referring to reunification){{citation needed}}.
 
-->
== Lásd mégJegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
<!--
== See also ==
* [[Reunification]]
* [[Stalin Note]] – 1952 German reunification proposal -->
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
*{{Commonskat|German reunification-natúr}}
* [http://www.dw-world.de/dw/article/0,1564,1687204,00.html The End of East Germany] {{en}}
* [http://www.germany-info.org/relaunch/info/publications/infocus/15yrs_Reunification/ German Embassy Publication, Infocus: German Unity Day] {{en}}
94 ⟶ 84 sor:
{{csonk-dátum|csonk-tört|2006 májusából}}
 
==Források==
 
{{DEFAULTSORT:Nemetorszagujraegyesitese}}
[[Kategória:Német Demokratikus Köztársaság]]
[[Kategória:Német Szövetségi Köztársaság]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Németország_újraegyesítése”