„Benelli” változatai közötti eltérés

A második világháború okozta gazdasági helyzet miatt 1949-ig nem sikerült elindítani a gyártást, az olasz hadsereg számára legyártott, de már át nem vett motorkerékpárok polgári változatúvá alakításával és értékesítésével sikerült a gyártás újraindítását pénzügyileg megalapozni. A gyártás a háború előtti tervek alapján zajlott. Az 1949-es évben [[Giuseppe Benelli]] kivált a családi vállakozásból és megalapította a [[MotoBi]] márkát. 1951-re széles modellskálával sikerült lefedni a piacot, a termékpalettán 98, 125, 350 és {{szám|500|cm3}}-es típusok is megtalálhatóak voltak, a [[Benelli Leoncino 125]] két- és négyütemű motorral is kapható volt. A háború utáni Olaszországban nagy igény mutatkozót olcsó járművekre, így a motorkerékpár eladások soha nem látott mértéket öltöttek, a konkurens cégek, a [[Moto Guzzi]], [[Ducati]], [[Laverda]] is hasonló eladási mutatókat ért el, illetve a [[Vespa]] és [[Lambretta]] robogók is óriási sikereket értek el az eladások terén. A Benelli leszerződött az [[Amerikai Egyesült Államok |amerikai]] [[Montgomery Ward]] importőr és kereskedő vállalattal, aki [[Riverside (motorkerékpár)|Riverside]] márkanéven forgalmazott átcímkézett Benneli motorkerékpárokat. 1962-ben a pénzügyileg meggyengült MotoBi a Benelli része lett, együttesen mintegy 550 alkalmazottal napi 300 motorkerékpár legyártására volt kapacitás. A MotoBi modelleket az egyesítés után Benelli márkanéven forgalmazták. 1969-ben a Benelli bemutatta a MotoBi származék Tornado 650-et – az álló ikerhengeres konstrukciójú motorkerékpárral elsősorban a brit és az amerikai piacot kívánták célba venni. A gyártmány magas fokú megbízhatóságával és viszonylag magas {{szám|200220|kg}}-os saját tömege ellenére is kiváló menetteljesítményével szerzett megbecsülést. A {{szám|7400|1/min}} fordulaton 57 lóerős motor {{szám|187|km/h}}-s sebesség elérését tette lehetővé. A Tornado – később Tornado S – 1974-es leváltását a a japán konkurencia európai megjelenése és megerősödése tette szükségessé.