„Oberlander Báruch” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít |
T. Szerkesztők! Oberlander rabbi kérésére és vele egyeztetve kiegészítettem a rabbi szócikkét. Majd képet is szeretnénk feltölteni, de ahogy értelmeztük, azt egyenlőre még nem lehetséges. Köszönettel! |
||
9. sor:
| halál helye =
| halál dátuma = <!-- {{életkor-holt|év1|hónap1|nap1|év2|hónap2|nap2}} -->
| nemzetiség =magyar
| házastárs = Oberlander Batsheva
| szakma = [[zsidó vallás|ortodox]] [[rabbi]]
17. sor:
}}
'''Oberlander Báruch''' ([[New York]], [[1965]]. december – ) [[zsidó vallás#Ortodoxia|ortodox]] [[haszidizmus|haszid]] zsidó vallási vezető, a [[Chábád Lubavics]] irányzat magyarországi megteremtője és legfőbb vezetője. Nős, hét gyermekük és egy unokájuk született.
== Életrajza ==
Újpesti [[Holokauszt]]-túlélők gyermekeként született [[1965]]. decemberében New Yorkban, az Egyesült Államokban. Oberlander rabbi híres, magyar orthodox rabbinikus családból származik. Felmenői és ősei között találjuk például Grünwald Joszéf (1805?-1870) [[Jánosháza|jánosházai]] majd [[Gálszécs|gálszécsi]], Oberlander Joszéf Chájim (1806?–1855) [[Gyöngyösmellék|gyöngyösmelléki]], Menczer Jiszáchár Dov (1823-1883) [[Jóka|jókai]], Grünwald Mózes (1853–1910) [[Huszt (település)|huszti]] vagy Grünwald Dávid (1867–1928) [[szatmárnémeti]] rabbikat.
Gyermekkorát Brooklyn, Williamsburg pápai, ún. „Pupe” közösségben töltötte, első mestere Grünwald József (1905-1984) pápai rabbi volt, aki a Holokausztot követően hagyta el [[Pápa (település)|Pápa]] városát és [[1951]]-ben követőivel együtt helyezte át székhelyét az Egyesült Államokba. Oberlander izraeli és amerikai [[jesiva|jesivákban]] tanult, majd [[1988]]-ban a Central Yeshiva [[Tomchei Temimim]] Lubavitzban avatták rabbivá.
Doktori ([[Tudományos fokozat|PhD]]) értekezését [[2009]]-ben írta, melynek címe: ''Mitől hamis a hamis? – A zsidó történelem hírhedt hamisítványainak megítélése a szatmári Slomó Jehudá Friedländer talmudhamisítása példáján''. [[2010]]-ben a [[Debreceni Egyetem|Debreceni Tudomány Egyetem]] Történelemtudományi Kara Oberlander rabbit a történetfeltáró munkájának sikeres védését követően doktorrá avatta.
Elismert háláchá szaktekintély. A KERT, Közép-Kelet Európai Rabbik Tanácsának [[2005]] óta elnöke.<ref>[http://zsido.com/fejezetek/megalakult-budapesten-a-kozep-kelet-europai-rabbik-tanacsa/ Megalakult Budapesten a Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsa]</ref> Vezetőségi tagja a brüsszeli székhelyű ''Rabbinical Centre of Europe''-nak.<ref>[http://www.rce.eu.com/RC2.html Council of Rabbinical Centre of Europe] </ref> A Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője.
[[2012]]. [[Augusztus 20.|augusztus 20]]-án Oberlander Báruch rabbit Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje|Magyar Érdemrend tisztikeresztjével]] tüntette ki.<ref>Kitüntetések augusztus 20. [http://medicalonline.hu/rovatok/cikk/kituntetesek_augusztus_20__alkalmabol alkalmából]</ref>
== Oktatási egyesülettől a hitközség alapításig ==
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően, [[1989]]. augusztusában költözött [[Budapest|Budapestre]] a [[Menachem Mendel Schneerson|lubavicsi Rebbe]] küldötteként a feleségével, Batshevával, aki szintén Amerikában, [[Debrecen|debreceni]] Holokauszt-túlélők gyermekeként született. Megérkezésük évében megalapította a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületet és Alaptványt, hogy a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] körében terjessze és népszerűsítse a zsidó kultúrát, szokásokat és a vallást; a Bét Menáchem zsidó bölcsödét, óvodát [[1993]]-ban, az iskolát [[1995]]-ben hozták létre, mely intézményeket a felesége, Oberlander Batsheva vezet.<ref>Bét Menachem EMIH Gyermekoktatási [http://zsidoiskola.hu/bemutatkozas/ Központ]</ref>
[[1991]]. április óta a Vasvári Pál utcai Sász Chevra zsinagóga rabbija.
A [[1990]]–[[1991]]-es tanév óta az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] jogi karán héber jogot, a [[2008]]–[[2009]]-es tanév óta a [[Semmelweis Egyetem|SOTE]]-n pedig zsidó orvosi etikát is tanít.
[[1998]]-ban megalapította a Pesti Jesivát a Vasvári Pál utcai komplexumban. A Pesti Jesiva az első ilyen oktatási intézmény [[1956]] óta, amikor az utolsó magyarországi jesivát is bezárták [[Soltvadkert|Soltvadkerten]] és [[Paks|Pakson]].
[[2003]]-ban alapítója és vezetője lett a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének (ZsTSz), mely eddigi fennállása alatt mintegy 10 tankönyvet adott ki.
Amikor az egyesület tevékenysége már jóval meghaladta a tervezett határait, akkor [[2004]]-ben Oberlander rabbi [[Köves Slomó]] frissen felavatott rabbival egyetemben megalapította az [[Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség]]<nowiki/>et (EMIH).
[[2014]]-ben megalakult a Budapesti Ortodox Rabbinátusa, melynek Oberlander rabbi az Av Bét Dinje, vagyis vezetője.
[[2016]]-ban Oberlander rabbi vezetésével újraalapították a Budapesti Talmud Egyletet, melyet eredetileg Fleishman Ede és Taub Gusztáv alapítottak [[1842]]-ben.
== Írói és szerkesztői tevékenységek ==
Oberlander rabbi több folyóirat szerkesztője, mint az [[1990]]. szeptemberében általa alapított ''Egység'' című havilapnak, vagy az [[1996]]. októberében szintén általa alapított ''Gut Sábesz'' című hetilapnak, ezeken kívül pedig a ''Tél Tálpijot'' című rabbinikus folyóirat számainak.
Oberlander rabbi számos egyéb, klasszikus kiadvány szerkesztője és felelős kiadója, mint például a magyar-héber nyelvű ''Sámuel imája – Zsidó imakönyv''nek ([[Budapest]], [[1996]], [[2016]]), mely az ország szinte összes zsinagógájában megtalálható és több mint 10,000 példányban fogyott el. A hétköznapi imakönyv mellett, szintén kétnyelvű, külön újévi (''Izrael fohásza – A zsidó újév imarendje'', [[Budapest]], 1997), jom kipuri ''Sámson fohásza – [[Jom kippur|Engesztelőnap]] imarendje'', [[Budapest]], [[1998]]) és szombati (''Mózes Imája – Sábeszi imakönyv'', [[Budapest]], [[2007]]) imakönyvet, [[Pészah|peszáchra]] pedig Hágádát (''Pészachi Hágádá'', [[Budapest]], [[2006]], [[2008]], [[2011]]) is szerkesztésében adtak ki.
''A zsidó tudományok'' (eddig 9 kötet) és a ''Zsidó Ismeretek Tára'' (eddig 31 kötet) főcímmel sorozatok jelennek meg Oberlander rabbi szerkesztésében, ezeken túl pedig magyar nyelven tesz elérhetővé [[Rási]] kommentárokat ''Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjából'' (eddig 15 kötet) címen.
Oberlander rabbi a Chábád – EMIH közös honlapján (www.zsido.com) a ''Kérdezd a Rabbit'' című rovatban a legkülönbözőbb, a 21. századra vonatkoztatott háláchikus vagy egyéb, zsidósággal kapcsolatos kérdésekre válaszol, melyek az archívumban visszamenőleg is elérhetők.
Önálló, héber nyelvű munkái közül kiemelendő a ''Hásziddur – Mivne vöNuszách Sziduro sel Ádmur Házákén báál háTánjá'' (Monsey, [[New York]], [[2003]]) és az ''Ámár Rává – Cijonim vöLikuté Heerot löSut Árugát Háboszem'' ([[Budapest]], [[2004]]).
Oberlander Báruch rabbinak [[Köves Slomó]] rabbival közösen jelent meg a ''Zsidó jog és etika'' ([[Budapest]], [[2009]]) című, a modern társadalmat érintő tanulmánykötete.
== Oberlander rabbi a Chábádról és az irányzat autentikusságáról ==
A [[Chábád Lubavics|Chábád irányzatot]], mióta [[1989]]-ban Oberlander rabbi meghonosította Magyarországon, relatíve sok kritika érte – elsősorban a neológ irányzat részéről –, főképpen azért, hogy az Magyarországon a [[Chábád Lubavics|Chábád irányzat]] „idegen”, vagy hogy „nem autentikus”. Ezeket a rágalmakra Oberlander rabbi egy interjújában a következőképpen reagált:
„Ha azt nézzük, hogy hol voltak haszidok, látjuk, hogy, nem csak Kárpátalján, Máramarosszigeten és Szabolcs környéken, hanem sokfelé az országban. Nagyon komoly haszid közösség volt például Pápán, én ebben nőttem fel, ezt ismerem első kézből. Mesterem, Grünwald József rabbi (1905–1984) ott vezetett haszid hitközséget a háború előtt, és aztán Williamsburg, Brooklynban a háború után. […] Más vallásfilozófiáról, más zsidóságról, más Tóráról van szó? A történelmet nem szabad meghamisítani és Magyarországon a zsidókra is a sokszínűség volt a jellemző, ami gazdagítja a hagyományt. Az egypárti uralom, az egyformaság kikényszerítése, csak a múlt rendszerben volt szokás. Mindenki kövesse a saját szokását, ami tetszik neki, ez így szép, így jó. Ennek a kérdésnek az a lényege, hogy létezik-e kétfajta zsidóság: a neológ-fajta zsidóság, és az, amit a Chábád képvisel. Áldott emlékű Schweitzer József professzor, aki gyakran tanácskozott velem vallási kérdésekben, például nem gondolta azt, hogy kétféle zsidóságról beszélünk. […] Milyen régi a neológia, 150 éves? Morvaországból és Németországból átvett hagyományokon alapszik, mert ott az asszimiláció korábban kezdődött. A neológ Rabbiképző Intézet első rektora, Bloch Mózes rabbi (1815–1909) nem is tudott magyarul. Kaufmann Dávid (1852–1899), aki a Rabbiképző rendes tanára volt, szintén Morvaországból került ide, hosszú éveken keresztül nem tudott magyarul megszólalni (Schmelczer Hermann rabbi közlése alapján). Akkor most a 3400 éves zsidósághoz képest a 150 éves neológ zsidóság a valódi magyar zsidóság, és nem az, ami előtte ezer éven keresztül volt itt? […] Azért, mert nem Magyarországról indult, a Chábád nem volt idegen itt. Ha az ember előveszi az előbb említett Grünwald Mózes rabbi ''Árugát Háboszem'' című könyveit, akkor észreveszi, hogy nagyon gyakran idézi a ''Tánjá''t, ami a Chábád haszidizmus alapkönyve. A II. világháború előtt nem sokkal meg is jelent reprint kiadásban itt Magyarországon (Munkács 1943), mert volt rá kereslet'''.''' […] amikor a háború után sokan feljöttek Pestre, akkor mindenkire „rákényszerítették” az askenáz rítust, holott a szülők, nagyszülők, dédszülők haszid rítus szerint imádkoztak eredetileg. Akkor most ki itt az idegen? Az ortodox, a neológ, vagy a haszid zsidó? […] A több mint háromezer éves zsidóságból csak egy van, és Magyarországon is csak egy van: van, aki jobban ragaszkodik hozzá, van, aki kevésbé, de nem lehet csinálni belőle két zsidóságot.”<ref>[http://zsido.com/vannak-e-idegenszivu-magyar-zsidok-interju-oberlander-baruch-rabbival/ Vannak-e idegenszívű magyar zsidók? – Interjú Oberlander Báruch rabbival]</ref>
== Forrás ==
| |||