„Székelyföld történelme” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
 
==Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc==
[[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] miniszterelnök [[1848]]. [[május 19.|május 19]]-én felhívást intézett a fegyveres székelységhez, hogy a szerbek és horvátok ellen Szegeden alakítandó magyar táborba jöjjenek. A miniszterelnök a [[csíkszentgyörgy]]i [[Gál Sándor (tábornok)|Gál Sándort]] és [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]]öt indította bizalmas küldetéssel s nyomatott felhívásokkal a székelyek közé, mely felhívásokat a nép lelkesedéssel fogadott.<ref name=szkl162>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=162}}</ref> A székely nép lett Erdélyben az „egyetlen biztos védőgát, melyen a reakció áradata megtört”, s mely mindvégig híven kitartott a szabadság és az új alkotmány védelme mellett. A képviselőház [[1848]]. [[szeptember 19.|szeptember 19]]-i ülésében határozatban kimondta, hogy „a székely katonaságot terhelő törvénytelen és sérelmes határőrrendszert megszünteti, s őket a haza más polgáraival ugyanazon katonai terhek alá tétetni rendeli”, ezzel jelezve, hogy a székelyektől nem csak áldozatot kívánják, hanem régi sérelmeiket is orvosolják.<ref name=szkl162/> Az [[1848]]. [[október 16.|október 16]]–[[október 18.|18]]-án megtartott [[agyagfalvi gyűlés|Az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésen]] mondta ki a mintegy {{szám|60000}} egybegyűlt, hogy kiállnak a magyar kormány és az [[Áprilisi törvények#Erdély és a Partium Magyarországhoz csatolása|Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény]] mellett. A békésen indult gyűlésen 17-én elterjedt a híre, miszerint a [[Partium]]ban román népfelkelők magyarokra támadtak, és ez arra sarkallta a jelenlévőket, hogy hadba szálljanak.<ref>{{cite book |author=Hermann Róbert (szerk.) |title=Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története |publisher=Videopont, Budapest |year=1996 |pages=181-183 |id=ISBN 9638218207}}</ref> Az ''agyagfalvi gyűlés'' jelentette tehát a székely népfelkelés kezdetét, székelység csatlakozását az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharchoz]].
 
Az 1848. év végén nagyot fordult Erdély, egyben Székelyföld sorsa, miután [[Bem József|Bem tábornok]], a híres lengyel szabadsághős lett az erdélyi csapatok fővezére. Miután kiverte az ellenséget, melyet a hírhedt [[Karl von Urban|Karl Urban]] ezredes vezetett, [[Bukovina|Bukovinába]], ''Bem apó'' – ahogy a székelyek nevezték – hadműveleteiben főként Székelyföldre támaszkodott. Ennek harcias, hazaszerető, önfeláldozó népe volt az ő legfőbb erőforrása.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=Lengyelek az 1848/49-as szabadságharcban. Bem és Petőfi |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=Gróf Klebelsberg-Emlékkönyv, Budapest |year=1925}}</ref> A harcokban tanúsított székely vitézséget a szabadságharc költője, [[Petőfi Sándor]], örökítette meg: