„Nagyszeben” változatai közötti eltérés

[[1658]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] a [[tatárok]] dúlták fel, [[1659]]-ben [[II. Rákóczi György]] ostromolta. [[1688]]. [[május 9.|május 9-én]] itt hódoltak az erdélyi rendek [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császárnak, lemondva a török védnökségről. [[1690]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé [[Thököly Imre|Thököly Imrét]]. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején, [[1849]]. [[január 21.|január 21-én]] még visszaverte [[Józef Bem|Bem]] támadását, de [[március 11.|március 11-én]] Bem váratlan rajtaütéssel foglaltaelfoglalta. Ennek a győzelemnek állít emléket az [[Erdélyi körkép]] című, 1897-ben készült monumentális elfestmény. Kapuit a [[19. század]]ban sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A [[Habsburgok]] alatt az erdélyi [[gubernium]] székhelye ([[1703]]–[[1791]]). [[1849]] és [[1865]] között [[Erdély]] fővárosa, [[1876]] és [[1918]] között [[Szeben vármegye]] székhelye. [[1916]]-ban a román hadsereg kemény ostrom árán [[román front (első világháború)|bevette a várost]], de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták.