„Perczel Mór” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Felesége Perczel Mórné Sárközy Júlia (Kolta László: Bonyhádi arcképek) |
|||
22. sor:
*Emília, meghalt 1885 augusztusában<ref>Vasárnapi Ujság 1885/36</ref>
===Tanulmányai===
Nevelője, [[Vörösmarty Mihály]] hatása alatt fejlődött ki erős demokratikus és hazafias érzése. [[1827]] áprilisában felvették az 5. tábori tüzérezredbe növendéknek. Az [[1831]]-es [[lengyelország]]i felkelés idején a császári katonák közt mozgalmat indított a lengyelekhez való átszökés érdekében, ezért eltávolították a hadseregből. A politikai pályafutása [[Tolna vármegye|Tolna vármegyében]] kezdődött, majd az országos közéletben vett részt: a politikai küzdelmek egyik legradikálisabb személyisége lett. Egyre jelentősebb szerephez jut a megyei és az országos politikai életben is.▼
▲Nevelője, [[Vörösmarty Mihály]] hatása alatt fejlődött ki erős demokratikus és hazafias érzése. [[1827]] áprilisában felvették az 5. tábori tüzérezredbe növendéknek. Az [[1831]]-es [[lengyelország]]i felkelés idején a császári katonák közt mozgalmat indított a lengyelekhez való átszökés érdekében, ezért eltávolították a hadseregből.
===Politikai pálya===
A politikai pályafutása [[Tolna vármegye|Tolna vármegyében]] kezdődött, majd az országos közéletben vett részt: a politikai küzdelmek egyik legradikálisabb személyisége lett. Egyre jelentősebb szerephez jut a megyei és az országos politikai életben is.
1843-44. évi országgyűlésre Bezerédy mellé országgyűlési követnek választják, és az ellenzék egyik legismertebb képviselője lesz. Bátor, szenvedélyes szónoklataival, enciklopédikus tudásával magára vonja a figyelmet. Magától értetődik - eddigi pályafutása alapján, - hogy a haladó radikális párthoz csatlakozik. [[Fejér vármegye]] közgyűlésén már [[1842]]. [[október 22.|október 22-én]] „nemzeti őrség” felállítását indítványozta. 1848-ban [[Buda (történelmi település)|Buda]] város képviselőjévé választották, és az országgyűlésen a baloldal egyik vezére lett.
===Házasság===
Tolna vármegye követeként a pozsonyi rendi országgyűlésen ismerte meg Sárközy József leányát. A harminchárom éves Mór a tizenhat éves, református [[Perczel Mórné Sárközy Júlia|Júliával]] [[1844]] nyarán kötött házasságot. Az ifjú pár [[Kajdacs|Kajdacson]], [[Dunakömlőd|Dunakömlődön]] és Pesten lakott. Perczel Mór követte szülei példáját: nagy családot alapított, feleségével együtt 14 gyermeket nevelt fel. Közülük tízen születtek az emigrációban.
==A szabadságharc alatt==
56 ⟶ 66 sor:
==Források==
*Hermann Róbert: A honvesztéstől a honmentésig. Perczel Mór téli hadjárata.
*2000 [[Kolta László]]: [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Bonyhad/pages/bonyhadi_arckepek/000_konyveszeti_adatok.htm Bonyhádi arcképek], Bonyhádi Városi Könyvtár ISBN 9630044331
*2011 [[Urbán Aladár]]: Perczel Mór, a rendőrfőnök. Századok 2011/3, 637 ff.
*2011 [[Hermann Róbert]]: Perczel Mór levelei Csány László kormánybiztoshoz. Századok 2011/3, 655 ff.
| |||