|
A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé, és több mint 7 év alatt készítették el az áramvonalas „csodazongora” prototípusát a vágyott hangzással. A kivitelezésben többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működtek közre. Az erre a célra létrejött nógrádi ''Zengafons Kft.'' magántőkével indult, de az Új Széchenyi Tervből kapott 127 millió forintra és a [[Magyar Nemzeti Bank]] 60 milliós, valamint a [[Szerencsejáték Zrt.]] és az [[Emberi Erőforrások Minisztériuma|EMMI]] 100 millió forintos támogatására is szükség volt, hogy elkészüljön a prototípus.
2015. január 20-án ismerhette meg a nyilvánosság az új típusú hangversenyzongorát a [[Budapest Music Center]]ben (BMC), és másnap a [[a magyar kultúra napja|a magyar kultúra napjának]] előestéjén egy zártkörű gálán – [[Orbán Viktor]] miniszterelnök jelenlétében – debütált a [[ZeneakadémiaLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]]. A bemutatón a készítők kiemelték, hogy a karbonkompozitból készült rezonáns (hangzófenék) ellenállóbb a környezet változó hatásaival szemben és tartósabb is, ami a modern hangszerek esetében elsődleges szempont. Az új anyag egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít, ugyanakkor jelentősen megnövekedett lecsengési időt is, ami hozzájárul ahhoz, hogy a régi zongorák szép, barátságos hangzását idézve szólaljon meg. A gyártás során sikerült a XIX. század jeles magyar zongoraépítő Beregszászy Lajos örökségét is felhasználifelhasználni (aki felfedezte, hogy a cselló domború hátához hasonlóan a zongora rezonánsa is továbbfejleszthető). A zongorába a legmodernebb – pár éve kifejlesztett – ún. agráf rendszert építették be, amely a játék közben megszabadítja a rezonátorlemezt a mintegy féltonnás mechanika terhétől. A zongorához kikísérletezett egyedi mechanikát az a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja, amelyet 1882-ben alapítottak és ma a hangszerkészítés legmagasabb szinvonalát képviseli. Formavilága is zenei indíttatású, nem csak szemet gyönyörködtető. A hangszer felfelé, de lefelé is szól: a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a publikum felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként „elveszne”. A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúra ugyanakkor futurisztikus külsőt kölcsönöz a hangszernek.
A [[EXPO 2015|Milánói Expón]] bárki kipróbálhatta. Bár sokan csodájára jártak, konkrét megrendelés nem érkezett. Ehhez magas ára is hozzájárulhat, ami 200.000 EUR€ körüli (kb. 65 millió forint). Az első eladott példány egy budapesti luxusszállodába került, melynek neve stílusosan ''Ária'', és még két példányt vásárolt egy titokzatos magánszemély, akiről csak annyit árultak el, hogy európai. A kormány viszont még 2015 áprilisában határozatot hozott (1259/2015 IV.24), hogy 765 millió forintért tíz zongorát a Magyar Állam részére megvásároljanak és azokat magyar (7) és külföldi (3) közintézményekben elhelyezzenek.<ref>[http://mno.hu/grund/boganyi-zongora-uj-magyar-hangszer-szuletett-1268728 Bogányi-zongora: új magyar hangszer született], 2015-01-20, MNO</ref><ref>[http://hvg.hu/kultura/201504_uj_magyar_zongora_hang_versenyben Új magyar zongora: Hang versenyben], 2015-01-24, hvg</ref><ref>[http://nol.hu/kultura/boganyi-a-hazat-is-rakoltotte-1586709 Bogányi a házát is ráköltötte], 2016-01-27, NOL</ref><ref>[http://24.hu/kultura/2015/04/24/igy-lesz-vilagsiker-a-boganyi-zongora-a-kormany-berendelt-belole-760-millioert/ Így lesz világsiker a Bogányi-zongora – a kormány berendelt belőle 760 millióért], 2015-04-24, 24.hu</ref> 9 intézményről már döntöttek, ezek a következők: BMC, MÜPA, Erkel Színház, Kodály Központ (Pécs), Kölcsey Központ (Debrecen), Pesti Vigadó, Zeneakadémia, Csajkovszkij Konzervatórium (Moszkva), Sibelius Akadémia (Helsinki).<ref>[http://24.hu/kultura/2017/03/21/het-magyar-es-harom-kulfoldi-helyszin-kap-boganyi-zongorat/ Külföldre is jut a magyar csodazongorából], 2017-03-21, 24.hu</ref>
== Hivatkozások ==
|
