„Ciszterciek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Infobox, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
1. sor:
{{szerzetesrend infobox
A '''ciszterci rend''' (rövidítve '''O.Cist.''', teljes [[latin nyelv|latin]] neve ''Sacer Ordo Cisterciensis''; magyarul gyakran ''cisztercita'' rendként említik) egy nagy múltú [[Római katolikus egyház|római katolikus]] [[szerzetesrend]].▼
[[Fájl:Cistercian Convent Zirc.jpg|thumb|right|300px|[[Zirci apátság|Ciszterci apátság]], [[Zirc]]]]▼
== Alapítása, története ==▼
Ez a [[szerzetesrend]] [[Nursiai Szent Benedek]] rendjének egyik ága, melynek keletkezésére alkalmul szolgált, hogy [[bencések|Szent Benedek rendjét]] az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse. [[Szent Róbert|Molesme-i Szent Róbert]] [[1098]] márciusában húsz rendtársával [[Dijon]] vidékén, [[Saint-Nicolas-lès-Cîteaux|Cîteaux]] mellett ([[Latin nyelv|latinul]] ''Cistercium'', innen a név) telepedett le, egy elhagyatott, zord helyen, hogy ott, a világtól elzárva, könnyebben követhessék mindenben Szent Benedek szabályzatát. Szent Róbertnek egy év múlva vissza kellett térnie [[Molesme]]-be, utána [[Szent Alberik]] vette át az új telep irányítását, aki határozott lépéseket tett az önálló rend kifejlesztésére. Alapítójának tekinthető [[Harding Szent István]] is, aki [[Anglia|Angliából]] származott.▼
Egy ideiglenes szabályzat ''(Instituta monachorum Cisterciensium de Molismo Venientium)'' összeállítása, a ruházat színének meghatározása (fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és [[II. Paszkál pápa|II. Paszkál pápától]] [[1100]]. [[április 18.|április 18-án]] kapott védelmi okirat: ezek szolgáltatták az önálló fejlődés alapjait. Az új rend a teljes szervezettséget a következő apát, Harding Szent István alatt, [[1119]]-ben érte el, az úgynevezett ''Carta Caritatis'' szabályzattal.▼
Ugyancsak ezen apát idejében – a legválságosabb időben – virágzott fel az új rend, elsősorban azért, mert [[Clairvaux-i Szent Bernát|Szent Bernát]] harminc társával együtt belépett a rendbe, és egyéniségével az egész keresztény világban nevet és dicsőséget szerezve neki, a közösség belső életét is századokra megszentelte.▼
Rövidesen négy újabb [[apát]]ság jött létre [[Cîteaux-i ciszterci apátság|Cîteaux-ból]]: ''La Ferté'' ([[1113]]), ''Pontigny'' ([[1114]]), ''Clairvaux'' ([[1115]]) – amelynek Szent Bernát lett az apátja –, valamint ''Morimond'' ([[1115]]). Ezekből az apátságokból, mint Cîteaux hajtásaiból azután mind újabbak jöttek létre, így Szent Bernát élete végére ([[1153]]) már 343 [[kolostor]] létezett szerte Európában. A [[14. század]]ban az összes férfi és női ciszterci kolostorok száma meghaladta az 1750-et.▼
=== Női ciszterciek ===▼
A női ciszterci szerzetesek eredete bizonytalan. Némelyek szerint Szent Bernát nővére, [[Szent Humbelina]], mások szerint maga Szent Bernát alapította; valószínű azonban, hogy a valódi alapító Szent István lehetett, aki [[1125]]-ben [[Tart]]-ban, Dijon mellett, a Szent Benedek-rendi ''[[Jully]]'' kolostorból telepített le szerzetesnőket és az új kolostort a Cîteaux-ból vett szabályzattal látta el.▼
Magyarországon a középkor folyamán 5 ciszterci monostor létesült: Veszprémvölgy, Brassó, Ivanics, Zágráb és Pozsony. A leghosszabb ideig a veszprémvölgyi monostor maradt fenn, melynek apácái a török elől Körmendre menekültek s ott az 1640-es évekre kihaltak.<ref>'''''Székely Ottokár'': A ciszterci apácák Magyarországon. Különnyomat a Ciszterci Rend budapesti Szent Imre-gimnáziumának 1941-42. évi évkönyvéből. Bp. 1942.'''</ref>▼
A rend női ágának Magyarországon való újjászervezése Naszályi Emil zirci ciszterci nevéhez fűződik, aki a összegyűjtötte a monasztikus ciszterci életre hivatást érző fiatal nőket és velük 1945-ben megalapította a Regina Mundi monostort, melyet 1946 decembere óta Punk Gemma apátnő vezet mind a mai napig.<ref>{{Cite web|url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/szentseg-es-batorsag-hetven-eve-isten-es-rendtarsai-szolgalataban|title=Szentség és bátorság – Hetven éve Isten és rendtársai szolgálatában|accessdate=2017-01-02|work=www.magyarkurir.hu}}</ref>{{szerzetesrend infobox▼
|név = Ciszterci Rend
|teljes név= Ordo Cisterciensis
48 ⟶ 30 sor:
| honlap = www.ocist.org
}}
▲A '''ciszterci rend''' (rövidítve '''O.Cist.''', teljes [[latin nyelv|latin]] neve ''Sacer Ordo Cisterciensis''; magyarul gyakran ''cisztercita'' rendként említik) egy nagy múltú [[Római katolikus egyház|római katolikus]] [[szerzetesrend]].
▲[[Fájl:Cistercian Convent Zirc.jpg|thumb|right|300px|[[Zirci apátság|Ciszterci apátság]], [[Zirc]]]]
▲== Alapítása, története ==
▲Ez a [[szerzetesrend]] [[Nursiai Szent Benedek]] rendjének egyik ága, melynek keletkezésére alkalmul szolgált, hogy [[bencések|Szent Benedek rendjét]] az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse. [[Szent Róbert|Molesme-i Szent Róbert]] [[1098]] márciusában húsz rendtársával [[Dijon]] vidékén, [[Saint-Nicolas-lès-Cîteaux|Cîteaux]] mellett ([[Latin nyelv|latinul]] ''Cistercium'', innen a név) telepedett le, egy elhagyatott, zord helyen, hogy ott, a világtól elzárva, könnyebben követhessék mindenben Szent Benedek szabályzatát. Szent Róbertnek egy év múlva vissza kellett térnie [[Molesme]]-be, utána [[Szent Alberik]] vette át az új telep irányítását, aki határozott lépéseket tett az önálló rend kifejlesztésére. Alapítójának tekinthető [[Harding Szent István]] is, aki [[Anglia|Angliából]] származott.
▲Egy ideiglenes szabályzat ''(Instituta monachorum Cisterciensium de Molismo Venientium)'' összeállítása, a ruházat színének meghatározása (fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és [[II. Paszkál pápa|II. Paszkál pápától]] [[1100]]. [[április 18.|április 18-án]] kapott védelmi okirat: ezek szolgáltatták az önálló fejlődés alapjait. Az új rend a teljes szervezettséget a következő apát, Harding Szent István alatt, [[1119]]-ben érte el, az úgynevezett ''Carta Caritatis'' szabályzattal.
▲Ugyancsak ezen apát idejében – a legválságosabb időben – virágzott fel az új rend, elsősorban azért, mert [[Clairvaux-i Szent Bernát|Szent Bernát]] harminc társával együtt belépett a rendbe, és egyéniségével az egész keresztény világban nevet és dicsőséget szerezve neki, a közösség belső életét is századokra megszentelte.
▲Rövidesen négy újabb [[apát]]ság jött létre [[Cîteaux-i ciszterci apátság|Cîteaux-ból]]: ''La Ferté'' ([[1113]]), ''Pontigny'' ([[1114]]), ''Clairvaux'' ([[1115]]) – amelynek Szent Bernát lett az apátja –, valamint ''Morimond'' ([[1115]]). Ezekből az apátságokból, mint Cîteaux hajtásaiból azután mind újabbak jöttek létre, így Szent Bernát élete végére ([[1153]]) már 343 [[kolostor]] létezett szerte Európában. A [[14. század]]ban az összes férfi és női ciszterci kolostorok száma meghaladta az 1750-et.
▲=== Női ciszterciek ===
▲A női ciszterci szerzetesek eredete bizonytalan. Némelyek szerint Szent Bernát nővére, [[Szent Humbelina]], mások szerint maga Szent Bernát alapította; valószínű azonban, hogy a valódi alapító Szent István lehetett, aki [[1125]]-ben [[Tart]]-ban, Dijon mellett, a Szent Benedek-rendi ''[[Jully]]'' kolostorból telepített le szerzetesnőket és az új kolostort a Cîteaux-ból vett szabályzattal látta el.
▲Magyarországon a középkor folyamán 5 ciszterci monostor létesült: Veszprémvölgy, Brassó, Ivanics, Zágráb és Pozsony. A leghosszabb ideig a veszprémvölgyi monostor maradt fenn, melynek apácái a török elől Körmendre menekültek s ott az 1640-es évekre kihaltak.<ref>'''''Székely Ottokár'': A ciszterci apácák Magyarországon. Különnyomat a Ciszterci Rend budapesti Szent Imre-gimnáziumának 1941-42. évi évkönyvéből. Bp. 1942.'''</ref>
▲A rend női ágának Magyarországon való újjászervezése Naszályi Emil zirci ciszterci nevéhez fűződik, aki a összegyűjtötte a monasztikus ciszterci életre hivatást érző fiatal nőket és velük 1945-ben megalapította a Regina Mundi monostort, melyet 1946 decembere óta Punk Gemma apátnő vezet mind a mai napig.<ref>{{Cite web|url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/szentseg-es-batorsag-hetven-eve-isten-es-rendtarsai-szolgalataban|title=Szentség és bátorság – Hetven éve Isten és rendtársai szolgálatában|accessdate=2017-01-02|work=www.magyarkurir.hu}}</ref>
Szabályzata, tevékenysége[[Fájl:Jörg Breu d. Ä. 002.jpg|thumb|right|300px|[[Jörg Breu (festő, ?–1537)|Id. Jörg Breu]]: Ciszterci szerzetesek mezőgazdasági munka közben (1500)]]
155 ⟶ 156 sor:
* [[Ciszterci Obláció]]
* [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma]]
* [[Dallasi ciszterci apátság]]
{{Szerzetesrendek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|
[[Kategória:Ciszterciek| ]]
| |||