„Iszlám üvegművesség” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Technikák: fogalmaz, szórend |
|||
11. sor:
Az egyik legfontosabb technika az üvegfújás, melynek eszközei évezredek óta változatlanok. Ezzel sikerült a legváltozatosabb formákat létrehozni. A fújt üveget fából készült öntőformák segítségével, magas technikai tudással alakították. Az üvegfúvás első századi feltalálása óta az alkalmazott eszközök ugyanazok voltak, amelyeket szinte a mai napig is használnak erre a célra. Fúvócső, ollók, öntőformák, nyitott edények és támaszok, lapos kő, amelyen kellően alakíthatják a forró, olvadt, már felfújt üveget.
Az üveg elterjedt az egész iszlám világban, de Délkelet-Ázsiában, Észak-Kínában és Európában a kereskedelmi tevékenység fontos eszköze is volt.
A korai iszlám időszakban, különösen a kilencedik és tizedik században a hidegen csiszolt üveg lett a legkiemelkedőbb művészi formája az üvegtárgyak díszítésének. A kelet-mediterrán, római-kori, vagy a későbbi [[szászánidák|szászánida]] időszakban ismert technikát a muszlim üvegművesek továbbfejlesztették. Egyiptomtól Iránig a metszett és vésett díszítések különböző formái terjedtek el, A hidegen díszített üvegtárgyakat általában a következő kategória valamelyikébe sorolják az alkalmazott eljárás vagy a minta szerint: metszett-gravírozott, fazettára csiszolt, kiemelt körvonalú, ferdén metszett dekoráció, vagy vonalas díszítésű.
A metszett-gravírozott technikánál finom bemetszést ejtenek egy kemény, hegyes eszközzel, amely lehet például gyémánt, topáz, vagy korundszelet, ezzel hoznak létre vékony vonalas mintákat, esetleg növényi indákat, finom geometrikus alakzatokat. A fazettás dekorációval, ami az egyik hagyományos szászánida technika, általában "méhsejt" mintát hoznak létre az üvegedény felszíni csiszolásával. A relief-technika során a körvonalak kiemelése a háttérből szintén csiszolással történik, itt a hátteret mélyesztik le annyira, hogy a körvonalak kiemelkedjenek. Ebbe a csoportba a római ihletésű u.n.
==Fejlődés==
|