„Iszlám üvegművesség” változatai közötti eltérés

Az üvegművesség története az iszlám országokban három periódusra osztható. Az első időszakban, a késő antik és szászánida technikákat alkalmazták a gyártás során, ebbe az időszakba az [[Omajjádok|Omajjád]] ( 661-750) és az [[Abbászidák|Abbászida]] dinasztiák ( 749-1258) alatti kézműipar tartozott. A második időszakban aranyozott és zománcozott üvegáruk készültek, különösen poharak és mecsetlámpák, amiket elsősorban [[Szíria|Szíriában]] és Egyiptomban állítottak elő az [[Ajjúbidák|Ajjúbida]] (1169–1260) és [[Mamlúk Birodalom|Mamlúk dinasztiák]] (1250–1517) alatt. A harmadik időszakot a különböző európai üvegtermékek utánzatai jellemzik. Az Iszlám üvegművesség néha drágakövek másolásával is kísérletezett, és sokszor hasionló kidolgozást mutattak a drágakő feldolgozásánál, mint az üvegművességnél, ami annak köszönhető, hogy ugyanazok a mesterek különböző anyagokkal dolgoztak.<ref>{{opcit|n=Sheila S. Blair |c=The Grove Encyclopedia of Islamic Art and Architecture |k= |f= |o=111}}</ref>

A legtöbb pecsételt poharat hivatalos mérőeszközként is használták, a pecsét jelezte az űrmértéket. [[Nyugat-Ázsia|Nyugat-Ázsiában]] a pecsétek emberi fejeket, madarakat és szárnyas lovakat is ábrázoltak.<ref>{{opcit|n=Sheila S. Blair |c=The Grove Encyclopedia of Islamic Art and Architecture |k= |f= |o=112}}</ref>

A 12. a 15. századból sok üveg maradt fenn, akkor Szíriát és Egyiptomot az Ajjúbidák és a mamlúkok irányították. Több üveg dísztárgy európai uralkodók gyűjteményeiben látható, hiszen az üvegtárgyak értékes ajándékként is kedveltek voltak. A luxustermékek mellett mecsetlámpák, maradtak fent ebből a korból. Hiányos, törött üvegedények és töredékek kerültek elő Egyiptom (Fusztát), Qus, Antinoé feltárt régi szeméttelepeiről, illetve a Nílus-völgy, és Quseik környékéről a Vörös-tengeren; Szudánban, Szíriában [[Rakka]] és [[Hama]] területekről, illetve a leletekben igen gazdag Jeruzsálemből[[Jeruzsálem]]<nowiki/>ből. Ebben az időszakban már üvegtermékek sorát állították elő, például palackokat, parfümtároló edényeket, lámpákat. Ivóedényeket is gyakran üvegből készítettek, de az üvegtálak ekkor még szokatlanok voltak, az üveglemezek és táblák ritkák. A választék talán a mamlúk időszakban szélesebb volt mint az ajjúbidákAjjúbidák alatt, elsősorban madarakkal, halakkal díszített ivóedények és csészék, valamint talpas serlegek is előkerültek. A mamlúk típusú nagy mecsetlámpa jellegzetessé vált. Aleppóban[[Aleppó]]<nowiki/>ban és Damaszkuszban zománcozott üvegek gyártására specializálódott műhelyek alakultak ki a 13. és 14. században. Nem figurális díszítésű zománcozott üvegeket találtak a keresztesek által ellenőrzött muszlim lakta városokban is, például Jeruzsálemben. Az ajjúbidák korában népszerű türkiz színű üvegtárgyakat 1250 körül áttetsző sárga-zöld üvegek váltották, de 1315 körül már a világos, kristálytiszta üveg lett a divatosabb.<ref>{{opcit|n=Sheila S. Blair |c=The Grove Encyclopedia of Islamic Art and Architecture |k= |f= |o=113}}</ref>