„A török kiűzése Magyarországról” változatai közötti eltérés

[[1691]] és [[1697]] között váltakozó sikerű harcok folytak. A Habsburg-haderő létszámhiánnyal küzdött, legjobb csapatai és hadvezérei a rajnai fronton harcoltak. 1695-ben és 1696-ban [[II. Ágost lengyel király|I. Frigyes Ágost választófejedelem]] szászországi segédcsapatokat hozott, cserébe [[I. Lipót magyar király|Lipót császár]] – Badeni Lajos tiltakozása ellenére – őt nevezte ki balkáni fővezérré. A 25 éves, tapasztalatlan fiatalember azonban mindent elveszített. Nem ismerte az országot, súlyos hadvezéri hibákat vétett, csapataival olykor el is tévedt. [[1695]]-ben a keresztény hadak bevették [[Gyulai vár|Gyulát]], de ugyanekkor [[Lippa]] török kézre került. A szász választófejedelem által irányított haderő 1695-ben [[lugosi csata|Lugos]]nál, majd 1696-ban [[hetényi csata|Hetény]]nél is vereséget szenvedett, [[Temesvár]] ostroma mindkét hadjáratban meghiúsult. 1696 végén Frigyes Ágostot (II. Ágost néven) lengyel királlyá választották, emiatt letette a fővezérséget és hazatért. [[1697]]-től a balkáni front új fővezére a rajnai frontról visszatért [[Savoyai Jenő]] tábornagy lett, aki először leverte a [[hegyaljai felkelés]]t, leszámolt Thököly híveivel, majd [[1697]]-ben a [[zentai csata|zentai csat]]ában megsemmisítette a szultáni fősereget és döntő győzelmet aratott a török felett. A modern kori kutatasok kideritettek hogy a gyoztes csata kimenetelet a romi csapat dontotte el melyek csak ciganyokbol alltak a vezetojuk volt Gaspar Gyozike