Wikipédia

„Kulák” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Grga (vitalap | szerkesztései)
1 108 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
[[Fájl:Kulak iz kolhoza.jpg|bélyegkép|[[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]]-idézet egy [[Szovjetunió|szovjet]] kulákellenes plakáton]]
[[Fájl:Razstrelyat kazhdogo desyatogo.jpg|bélyegkép|Kulák- és [[Burzsoázia|burzsuj]]<nowiki/>ellenes szovjet propagandaplakát]]
A '''kulák''' [[Orosz nyelv|(orosz]] eredetű szó, jelentései: ököl, nagygazda, zsugori). A parasztság felső rétegét alkotó jómódú gazdák orosz eredetű megnevezése. Eredetileg semleges kifejezésként a saját földjén önálló magángazdálkodást folytató, rendszeresen bérmunkást alkalmazó, de a gazdálkodásban családjával személyesen is részt vevő parasztembert jelentette. A Szovjetunióban a [[Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt|bolsevikok]] [[Kommunizmus|kommunista]] ideológiájuk alapján a szegényparasztokat kizsákmányoló „osztályellenségnek” kiáltották ki a kulák réteget, és kíméletlen kulákellenes harcot indítottak e társadalmi réteg ellen, majd a magángazdaságok szövetkezetesítésével a kulákságot teljesen felszámolták. Ezek hatására a kulák fogalom pejoratív jelentést kapott.
A '''kulák''' [[Orosz nyelv|orosz]] eredetű szó (jelentései: ököl, nagygazda, zsugori). A [[Szovjetunió]]ban a [[Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt|bolsevik]]ok által egyértelműen [[Pejoratív jelző|pejoratív]] tartalommal megtöltött [[kommunizmus|kommunista]] mozgalmár kifejezés, mellyel [[paraszt]]ok széles rétegeit bélyegezték meg, akik néhányszor tíz [[hold (mértékegység)|holdnyi]] földjükön növénytermesztéssel, állattartással foglalkoztak. A kemény munkával, okosan, családi gazdálkodást folytató, ebből jól megélő, gyermekeit gazdálkodásra taníttató, önálló gondolkodású ''kulák'' természetes gátja volt a [[kolhoz]]osításnak ([[Termelőszövetkezet|téeszesítésnek]]), illetve a [[A proletariátus diktatúrája|proletárdiktatúrának]]. A parasztok ércbányákba mentek dolgozni, hogy munkásként megszabadítsák a mezőgazdaságban dolgozó családtagjaikat a beszolgáltatástól. 1932-ben azonban kiterjesztették a beszolgáltatási kötelezettséget azokra a munkásokra is, akik nem szakítottak végérvényesen a mezőgazdasággal. Az új törvény sok parasztot arra késztetett, hogy elhagyja otthonát és a Szovjetunió más térségeiben keressen magának megélhetést.
 
Magyarországon a szovjet rendszer kiépítésekor, az 50-es évektől a magángazdálkodás megszüntetésére, a parasztgazdaságok téeszesítésére törekvő [[Rákosi-korszak|rákosista rendszer]] is megkezdte a kulákellenes propagandát, ekkor terjedt el a kulák szó használata a korábbi ''nagygazda, nagyparaszt, zsírosparaszt'' kifejezések helyett, egyértelműen negatív érzelmi töltéssel.
A kommunista [[ideológia]] szempontjából a kulákság legfőbb ismérve, hogy [[mezőgazdaság]]i munkájának elvégzéséhez más parasztokat is foglalkoztat, ilyen módon „kizsákmányolva” a földdel nem rendelkező [[zsellér]]eket és a dolgozó parasztság egyéb csoportjait. Ez a jellegzetesség lehetővé tette, hogy a kulákot „osztályárulóként” tüntessék fel. A módosabb parasztgazdák körében gyakori erős vallásosság alkalmat adott arra, hogy a kulákot a parasztság javait „megdézsmáló” [[Pap (foglalkozás)|papság]] lakájaként és a klerikális reakciós visszarendeződés híveként bélyegezzék meg.
 
== Kulákság a Szovjetunióban ==
A kulák fogalom köztudatba bevezetésével lehetővé vált a kommunista sajtó számára, hogy az ipari munkásságot „kizsákmányoló” [[burzsoázia|burzsoáziának]] megfelelő, könnyen bemutatható ellenségképet kreáljon a mezőgazdaságban is és így egységes osztályharcként ábrázolhassa a proletár rétegek szembenállását a vagyon birtokosaival. (A [[földesúr]]i, [[Vitézi rend|vitézi]] réteg felszámolása a nemesi címek eltörlésével együtt már 1946-ban megkezdődött, így az élesedő [[osztályharc]]nak [[1948]]-tól szüksége volt egy vidéken valóban jelenlévő, új és nagyobb létszámú célpontra.)
A 19. századi orosz társadalomban a parasztság felső rétegét alkotó módos gazdák voltak a néhányszor tíz [[hold (mértékegység)|holdnyi]] földön növénytermesztéssel, állattartással foglalkozó, kemény munkával, magángazdálkodóként családi gazdálkodást folytató, ebből jól megélő, gyermekeiket gazdálkodásra taníttató, önálló gondolkodású ''kulákok.'' Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után kialakuló szovjet-rendszerben ez a réteg természetes gátja volt a sztálinista hatalom által meghirdetett [[kolhoz]]osításnak ([[Termelőszövetkezet|téeszesítésnek]]), illetve a [[A proletariátus diktatúrája|proletárdiktatúrának]]. A politikai céllal indított kulákellenes harc keretében a „kizsákmányoló kulák” fogalmának köztudatba bevezetésével a kommunista sajtó az ipari munkásságot „kizsákmányoló” [[burzsoázia|burzsoáziának]] megfelelő, könnyen bemutatható ellenségképet kreált a mezőgazdaságban is, így egységes osztályharcként ábrázolva a munkás és paraszt proletár rétegek szembenállását a tőke, a magánvagyon bármilyen birtokosaival. A kommunista [[ideológia]] szerint a kulákság legfőbb ismérve, hogy [[mezőgazdaság]]i munkájának elvégzéséhez más parasztokat is foglalkoztat, ilyen módon „kizsákmányolva” a földdel nem rendelkező [[zsellér]]eket és a dolgozó parasztság egyéb csoportjait. Ez a jellegzetesség lehetővé tette, hogy a kulákot „osztályárulóként” tüntessék fel. A módosabb parasztgazdák körében gyakori erős vallásosság alkalmat adott arra, hogy a kulákot a parasztság javait „megdézsmáló” [[Pap (foglalkozás)|papság]] lakájaként és a klerikális reakciós visszarendeződés híveként bélyegezzék meg.
 
A „kulákellenes harc” jegyében ráadásul a [[Paraszt|parasztok]] jóval szélesebb rétegeit bélyegezték „kuláknak”, a magánparaszti gazdaságok megszüntetése és szövetkezeti gazdaságokká alakítása céljából. Ez időszakban a Szovjetunióban parasztok tömegei kényszerültek ércbányákban dolgozni, hogy munkásként megszabadítsák a mezőgazdaságban dolgozó családtagjaikat a beszolgáltatástól. 1932-ben azonban kiterjesztették a beszolgáltatási kötelezettséget azokra a munkásokra is, akik nem szakítottak végérvényesen a mezőgazdasággal. Az új törvény sok parasztot arra késztetett, hogy elhagyja otthonát és a Szovjetunió más térségeiben keressen magának megélhetést.
[[Rákosi Mátyás|Rákosi]] mint [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] „legjobb magyar tanítványa” a bolsevik ideológiát egy az egyben átvette és alkalmazta. Magyarországon 25 hold feletti földdel a paraszt kuláknak számított, de ha egy szegényparaszt a párt útjában volt, könnyen megkaphatta a kulák minősítést. A Rákosi-rendszer perekkel, rendőri, [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-s zaklatással, [[Kitelepítés|internálás]]sal, megfélemlítésel mindent elkövetett a ''„kulákság”'' felszámolására. A gazdákat kötelező terménybeszolgáltatásokkal és szándékosan betarthatatlan rendeletekkel állandóan nyomorgatták (pl. anyagi vagy börtönbüntetést kaphattak, ha a padláson nem volt víz, ha a rendszeresen kiküldött ávósok [[hernyó]]t találtak az egyik fán vagy ha a kút állapotát „nem megfelelőnek” találták stb.). A börtönben a legsúlyosabb kínzásoknak vetették alá őket. <!--(pl. a nők hüvelyében gumibotot forgattak vagy abba forró vizet öntöttek).--> A kulákok tulajdonát, például házát eltulajdonították („szocializáció”), bár a rendszerváltás után lehetőségük volt rá, hogy – saját korábbi tulajdonukat – értékének megfelelő áron, készpénzért – visszavásárolják.▼
 
== Kulákság elleni harc Magyarországon 1945 után ==
▲1945 után a kezdeti „koalíciós” többpártrendszer keretében gyorsan sor került az addigi nagybirtokrendszer, a [[Rákosi Mátyás|Rákosiföldesúr]] minti, [[JoszifVitézi Visszarionovics Sztálinrend|Sztálinvitézi]] „legjobbréteg magyarfelszámolására, tanítványa”a nemesi címek eltörlésére. A lakosság többsége, így a bolsevikválasztásokat ideológiátmegnyerő egykisgazda párt is a paraszti magántulajdonon alapuló mezőgazdaságot szeretett volna az egybenországban. A teljes politikai hatalmat szovjet nyomással fokozatosan megszerző, Rákosi vezette kommunista párt azonban [[1948]]-tól szovjet mintára a magántulajdonok államosítását, így a mezőgazdaságban a kolhozosítást, szövetkezetesítést tűzte ki célnak, megindítva a kulákellenes átvettepropagandát és alkalmaztaharcot. Magyarországon 25 hold feletti földdel a paraszt kuláknak számított, de ha egy szegényparaszt a párt útjában volt, könnyen megkaphatta a kulák minősítést. A Rákosi-rendszer perekkel, rendőri, [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-s zaklatással, [[Kitelepítés|internálás]]sal, megfélemlítésel mindent elkövetett a ''„kulákság”'' felszámolására. A gazdákat kötelező terménybeszolgáltatásokkal és szándékosan betarthatatlan rendeletekkel állandóan nyomorgatták (pl. anyagi vagy börtönbüntetést kaphattak, ha a padláson nem volt víz, ha a rendszeresen kiküldött ávósok [[hernyó]]t találtak az egyik fán vagy ha a kút állapotát „nem megfelelőnek” találták stb.). A börtönben a legsúlyosabb kínzásoknak vetették alá őket. <!--(pl. a nők hüvelyében gumibotot forgattak vagy abba forró vizet öntöttek). < Ezt az ÁVH szócikkbe javaslom áttenni!--> A kulákok tulajdonát, például házát eltulajdonították („szocializáció”), bár a rendszerváltás után lehetőségük volt rá, hogy – saját korábbi tulajdonukat – értékének megfelelő áron, készpénzért – visszavásárolják.
 
2012. március 26-án az Országgyűlés a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította [[Június 29.|június 29-ét]], Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe.<ref>[http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/konferencia_a_kulakuldozes_napjan Konferencia a kuláküldözés napján]</ref>
 
=== Kulákperek ===
 
====== Lengyelkápolnai párttitkárgyilkosság ======
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kulák”