Wikipédia

„Távcső” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 87.97.104.93 (vita) szerkesztését (oldid: 18499579) Vandalizmus vagy teszt szerkesztés visszaállítása
a ha már előbb volt Galilei, legyen előbb
5. sor:
A '''távcső''' távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz. '''Teleszkóp''' és '''messzelátó''' néven is ismert, ezen elnevezései a [[Görög nyelv|görög]] ''tele'' = „messze", „távol” és ''szkopein'' = „látni”, „nézni” [[szó|szavakból]] (''teleszkoposz'' = messze-látó) származnak.
 
A távcső szónkifejezés a szélesebb közvélemény általában csakszámára az optikai távcsöveket értijelenti. Ezek a [[fény|látható fény]] tartományába eső [[elektromágneses sugárzás]]t gyűjtik össze [[optikai lencse|lencsékkel]] vagy [[tükör|tükrökkel]]. A lencsés távcsövek összefoglaló neve ''refraktor'', mivel ezek a fény megtörésévelfénytöréssel (''refrakcióval'') állítják elő a képet, a tükrös távcsövek pedig a ''reflektor''ok (reflexió = [[fényvisszaverődés]]). Távcsöveket nem csak a látható, hanem az [[emberi szem]] számára láthatatlan (infravörös, rádió-, röntgen-, gamma-) sugárzások megfigyelésére is kifejlesztettek. A rádióhullámú tartományokban működő eszközöket [[rádiótávcső|rádiótávcsöveknek]] nevezik.
 
A távcsövek különösen a [[csillagászat]]ban nélkülözhetetlenek, de gyakran alkalmazzák őket más műszerekben (például [[teodolit]]okban, éjjellátó készülékekben) is.
31. sor:
=== Lencsés távcsövek ===
A lencsés távcsövek a [[fénytörés]] (más szóval ''refrakció'') elvén működnek, ezért '''refraktorok'''nak is hívják őket.
 
==== Kepler-féle (csillagászati) távcső ====▼
[[Kép:kepler 2.png|500px|jobbra|bélyegkép|]]▼
 
A [[Kepler-távcső|Kepler-féle csillagászati távcső]] egy gyűjtő tárgy- és egy ugyancsak gyűjtőhatású szemlencséből áll.▼
Az '''L1''' objektív (tárgylencse) a végtelenben fekvő '''y''' tárgyról valódi (ernyőn felfogható), fordított állású, kicsinyített '''y’''' képet állít elő az '''F’''' képoldali gyújtópontjában.▼
Ezt az úgynevezett''' y'''' köztes képet a lupe (nagyító) szerepét betöltő '''L2''' okuláron keresztül felnagyítva mint virtuális (látszólagos, ernyőn nem felfogható) '''y"''' képet szemléljük – akkomodált szem esetében – a végtelenbe vetítve (teleszkopikus rendszer). (Akkomodál = illeszkedik, alkalmazkodik, itt: a szem egy bizonyos távolságra történő élesítése.)▼
A két lencsét úgy állítják össze, hogy az '''L1 - L2''' lencsék gyújtópontjuk kb. egybeessen.▼
A távcső hossza ('''l''') a két gyújtópont távolságának összege lesz:<br /> '''<math>(L= f_1+f_2)</math>'''<br />▼
<font size="2">'''▼
 
A távcső szögnagyítását az alábbi egyenletek határozzák meg :</font>'''<br /><br />▼
<math>N = \frac{tg \alpha '}{tg\alpha}</math> = <math>\frac{fob}{fok}</math> = <math>\frac{D}{d}</math> <br /><br />A '''D''' belépő pupilla átmérőjének ismeretében, valamint a '''d''' kilépő pupilla [[dinaméter]]rel történő megmérésével a távcső(vek) nagyítása egyszerűen meghatározható, anélkül, hogy ismernénk az egyes optikai elemek gyújtótávolságát.▼
 
<gallery>▼
Kép:Kepler EQ.svg| Parallaktikus felállítású Kepler-féle csillagászati távcső▼
Kép:ApoRef.png| Apokromatikus refraktor▼
Kép:Keplerhu.png.png| Kepler-féle csillagászati távcső▼
</gallery>▼
 
{{-}}
 
==== Hollandi (Galilei-féle) távcső ====
57 ⟶ 36 sor:
[[Kép:Galileotavcso.png|bélyegkép|center|800px|A hollandi vagy Galilei-távcső optikai felépítése]]
 
Az első csillagászati megfigyelésre is használt távcső, amelyet hollandi vagy Galilei-távcsőnek neveznek (köznyelven színházi látcső), egy gyűjtő tárgy- (objektív) és egy szóró szemlencséből (okulár) tevődik összeáll.
 
A mellékelt ábrán a hollandi vagy Galilei-távcső optikai felépítése valamint a távcsövet jellemző egyenletek láthatóak.
99 ⟶ 78 sor:
* '''5''' – Fotó– film– és videotechnikában mint tele vagy nagylátószögű előtétek:
[[Kép:Konverterek.png|250px|bal|bélyegkép|A hollandi (Galilei-féle) távcső alkalmazása a fotótechnikában.[http://images.google.ro/images?um=1&hl=ro&tbs=isch:1&q=conversion+lens&sa=N&start=40&ndsp=20]]]{{-}}
 
▲==== Kepler-féle (csillagászati) távcső ====
▲[[Kép:kepler 2.png|500px|jobbra|bélyegkép|]]
 
▲A [[Kepler-távcső|Kepler-féle csillagászati távcső]] egy gyűjtő tárgy- és egy ugyancsak gyűjtőhatású szemlencséből áll.
▲Az '''L1''' objektív (tárgylencse) a végtelenben fekvő '''y''' tárgyról valódi (ernyőn felfogható), fordított állású, kicsinyített '''y’''' képet állít elő az '''F’''' képoldali gyújtópontjában.
▲Ezt az úgynevezett''' y'''' köztes képet a lupe (nagyító) szerepét betöltő '''L2''' okuláron keresztül felnagyítva mint virtuális (látszólagos, ernyőn nem felfogható) '''y"''' képet szemléljük – akkomodált szem esetében – a végtelenbe vetítve (teleszkopikus rendszer). (Akkomodál = illeszkedik, alkalmazkodik, itt: a szem egy bizonyos távolságra történő élesítése.)
▲A két lencsét úgy állítják össze, hogy az '''L1 - L2''' lencsék gyújtópontjuk kb. egybeessen.
▲A távcső hossza ('''l''') a két gyújtópont távolságának összege lesz:<br /> '''<math>(L= f_1+f_2)</math>'''<br />
▲<font size="2">'''
 
▲A távcső szögnagyítását az alábbi egyenletek határozzák meg :</font>'''<br /><br />
▲<math>N = \frac{tg \alpha '}{tg\alpha}</math> = <math>\frac{fob}{fok}</math> = <math>\frac{D}{d}</math> <br /><br />A '''D''' belépő pupilla átmérőjének ismeretében, valamint a '''d''' kilépő pupilla [[dinaméter]]rel történő megmérésével a távcső(vek) nagyítása egyszerűen meghatározható, anélkül, hogy ismernénk az egyes optikai elemek gyújtótávolságát.
 
▲<gallery>
▲Kép:Kepler EQ.svg| Parallaktikus felállítású Kepler-féle csillagászati távcső
▲Kép:ApoRef.png| Apokromatikus refraktor
▲Kép:Keplerhu.png.png| Kepler-féle csillagászati távcső
▲</gallery>
 
=== Prizmás távcső - binokulár vagy kukker (a német Gukker szóból ered) ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Távcső”