„Kabay János” változatai közötti eltérés

'''Kabay János''', teljes nevén: Kabay János Ferenc<ref name="szul"> [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12590-11569-2?cc=1452460&wc=9273-K6X:40679301,52241401,40678503 Születési bejegyzése, Szentmihály (Szabolcs megye) 341/1896.] </ref> ([[Bűdszentmihály]], [[1896]]. [[december 27.]] – [[Budapest]], [[1936]]. [[január 29.]]) a [[magyarország]]i [[morfin]]gyártás atyja, a bűdszentmihályi (ma [[tiszavasvári]]) [[Alkaloida Vegyészeti Gyár]] alapítója. Kabay Jánosnak, az Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítójának életműve a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján 2016. április 19-én a magyar nemzet 56. hungarikuma kitűntetőkitüntető törvényi címet kapta meg méltán.

Kabay József községi jegyző és Deák Piroska gyermeke.<ref name="szul" /> Anyai nagybátyja id. Lukács Ferenc magyar királyi postamester (1847–1917), [[Lukács Ferenc]] gyógyszerész nagyapja volt.<ref> [http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/331-344.pdf Szabolcs vármegye patikái a XIX. század végén] </ref> Érettségi vizsgáját a [[hajdúnánás]]i gimnáziumban tette le, majd [[1915]]-ben a [[Budapest]]i [[Műegyetem]]en kezdte meg felsőfokú tanulmányait, hogy [[vegyészmérnök]]ké váljék. Az egyetemet azonban fél év után elhagyta, mert be kellett vonulnia [[katona|katonának]]. Az [[első világháború]] után bátyja, Kabay Péter hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott, és beiratkozott a budapesti [[Pázmány Péter Tudományegyetem]]re, ahol [[1923]]-ban [[gyógyszerész]] [[oklevél|oklevelet]] szerzett, majd [[1924]]-ben letette gyógyszerészi esküjét.

Ezután a [[Gyógynövény Kísérleti Állomás]]on folytatta munkáját, ahol feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozta a [[morfin]]nyerés ipari módszerét: a zöld [[mák]]növényt virágzás után [[aratás|learatták]], majd a felaprított mákfejekből préselés után vonták ki a hatóanyagot. E módszert [[1925]]-ben szabadalmaztatta. [[1927]]-ben megalapította a bűdszentmihályi Alkaloida Vegyészeti Gyárat, amely azonban pénzügyi nehézségekkel küszködött. Kabay [[1931]]-ben újabb szabadalmat nyújtott be: sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mák[[szalma|szalmából]]. Ez a gazdaságos, ún. száraz eljárás forradalmasította a morfingyártást, s ezáltal a gyógyszergyár nem csupán a hazai szükségleteket tudta ellátni, hanem exportra is jutott a [[kábítószer|kábító]] [[fájdalomcsillapító]]ból. A Kabay-házaspár tíz országban szabadalmaztatta módszerét. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a [[morfin]] ipari előállításának alapjait az egész világon.

* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=10740 Kun Enikő: Kabay János, a hazai morfingyártás atyja] (National Geographic Magyarország)