„Szegedi Szabadtéri Játékok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
helyesírás |
a →Rövid története: Az ember tragédiája → Az ember tragédiája (dráma) (WP:BÜ), apróbb javítások AWB |
||
18. sor:
A játékok ötletét először [[1926]]-ban [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántó Endre, Vojnovich Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi Templom]] felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta [[1930]] őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a ''Magyar Passióra'', [[Hevesi Sándor]] rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették.
1932-ben, nagyobb szabadtéri nézőtér – ülőhelyek hiányában, a Szép Heléna című darabot a Tisza-parti Stefánia sétányon mutatták be. Azután 1933 júliusában a helyi katonaság a Dóm téren felállított egy 2500 ülő- és 2000 állóhelyet magában foglaló nézőteret. Innen számítható a Szegedi Szabadtéri Játékok tényleges megszületése. 1933. augusztus 26-án a [[Hont Ferenc]] rendezésében bemutatott [[Az ember tragédiája (dráma)|Az ember tragédiája]] sikeréhez már hozzájárult egy 300 fős statisztéria, tánckar, honvédzenekar és kórus, a templomi orgona és már vetített színpadképek is.
A játékok megszervezése az első években a helyi sajtónál volt magánkézben. Az 1935-ös szezonban (Parasztbecsület, Cremonai hegedűs, Glaucos, és ismét Az ember tragédiája) úgy alakult, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat, ezért a szervezést 1936-tól Szeged városa vette át.
Megismételt sikeres előadások mellett a szabadtéri játékok történetében ezután olyan darabok kerültek bemutatásra, mint Herczeg Ferenc ''Bizánc'' című darabja, Kacsóh Pongrác ''János vitéz'' daljátéka (1936), Berczeli A. Károly ''Fekete Mária'' című játéka (1937), [[Giuseppe Verdi|Verditől]] a ''Requiem'', Puccini ''Turandot''ja (1938), vagy Verdi ''Aidája'' (1939). Hangversenyeken Kodály-, Bizet-, Erkel-, Kacsóh-, Liszt- és Csajkovszkij-művek csendültek fel.
A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a [[második világháború]] vetett véget, [[1939]]-ben.
| |||