A [[protestantizmus|protestáns vallásokfelekezetek]] azt tanítják, hogy az [[eredendő bűn]] által az emberiség elvesztett minden lehetőséget arra, hogy saját erejéből és elhatározásából kibéküljön Istennel,<ref>Rómaiak 3:23;6:23; Efezusiaknak 2:1-3</ref> az emberek veleszületett gonoszságuk miatt elfordulnak Istentől és csak saját vágyaikkal törődnek.<ref>Ézsaiás 53:6a</ref> Ezért az embereket csakis Isten kegyelme mentheti meg ebből az állapotból,<ref>Galatabeliek 5:17-21; Efezusiaknak 2:4-10</ref> Jézus áldozata által.<ref>Rómaiak 5:6-8; Kolossébelieknek 2:13-15</ref> A megváltás csakis ''[[sola fide]]'' (hit által) és ''[[sola gratia]]'' (kegyelem által) következhet be, egyedül Isten kezdheti és fejezheti be. Az eredendő bűnnek ezt az értelmezését a leginkább a [[kálvinizmus]] vette át, a kálvinisták szerint Jézus vére. A metodisták szerint a bűnben született és romlott emberiség csak Isten kegyelmén keresztül tudnak jót cselekedni.
Az eredendő bűnnel kapcsolatban az Ezékiel próféta könyvében leírt Tírus fejedelmét a [[Sátán]]nal azonosították, akitől a bűn származik, miután megkívánta Isten helyzetét. A személyes bűn eredetét Szent Jakab levele után az egyén cselekedeteire vezetik vissza (Jakab 1:14-15 - "<sup>14</sup>Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. <sup>15</sup>Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván halált nemz."<ref>[http://www.biblegateway.com/passage/?search=James%201%20;&version=17; Biblegateweay.com] – Károlyi Gáspár fordításában</ref>)
