„Jama (istenség)” változatai közötti eltérés

'''Jama''' vagy '''Jamarádzsa''' ([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]:यम, यमराज ; nyugati átírással '''Yama''', ''Yamaraja'') [[Hinduizmus|hindu]] [[Déva (hinduizmus)|félisten]], a halál és az alvilág ura. A [[zoroasztrizmus]] [[Zend-Aveszta|Zend-Avesztá]]jában Jima (Yima) néven ismert. <ref>F. Max Müller: The Zend Avesta Part III. page 232.</ref> A kelet-ázsiai vallásokban és a [[buddhizmus]]ban is ismert, mint a [[pokol]] ura és a holtak bírája. A buddhizmusban viszont több vonatkozásban [[Mára (démon)|Mára]] lép a helyébe.

A [[Rigvéda|Rigvédá]]ban az első ember megfelel a [[Zend-Aveszta|zend]] Jimának, akit a későbbi [[Zoroasztrizmus|párszik]] a hőskori királyok közé számítanak. A [[Védák]]ban ő halthal meg először és mutattamutatja meg az embereknek az alvilágba vezető utat, ezért a [[hinduizmus]] vallásos rendszerében az alvilág istenévé és a holtak bírájává lett.

A Kartha [[Upanisadok|upanisad]]ban Jama a legfőbb tudás birtokosa. A posztvédikus mitológiában viszont az alvilág bírája és a holtak büntetője.
A küldöttei vonszolják a megkötözött lelkeket az [[alvilág]]ba, a bírói széke elé. A lélek ([[átman]], dzsíva) a tettei ([[karma]]) szerint megítéltetik és megkapja büntetését.

Gyakran emberfőkből készített nyakékekkel és eltorzult arcvonásokkal, több karral, fekete bivalyon ülve, néha fáklyával és mérleggel a kezében ábrázolják. <ref>Pallas Nagylexikon</ref> A [[Mahábhárata|Mahábháratá]]ban vörös ruhát viselő, ragyogó szemű alak, aki kötélhurkot tart a a kezében, amellyel megkötözi a holtak lelkeit.