„Nemesgázok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
1784-ben az angol fizikus és kémikus [[Henry Cavendish]] a levegő összetételét vizsgálva megfigyelte, hogy a levegőmintában oxigénfeleslegben létrehozott ismételt elektromos kisüléssel sem sikerült reakcióba vinni a gáz egy részét, amelyről meghatározta, hogy az a levegőnek nem több, mint 1/120-ad része.<ref name="ojima 1">{{harvnb|Ojima|2002|p=1}}</ref> Az 1868. augusztus 18-i napfogyatkozás alkalmával [[Pierre Janssen]] és [[Joseph Norman Lockyer]] a [[Nap]] kromoszférájának spektrumában egy sárga vonalat észleltek a nátrium D vonala mellett, ennek alapján egy új elemet feltételeztek. Az elemet a Nap görög neve (ήλιος, Helios) alapján héliumnak nevezték el.<ref>''Oxford English Dictionary'' (1989), s.v. "helium". Retrieved December 16, 2006, from Oxford English Dictionary Online. Also, from quotation there: Thomson, W. (1872). ''Rep. Brit. Assoc.'' xcix: "Frankland and Lockyer find the yellow prominences to give a very decided bright line not far from D, but hitherto not identified with any terrestrial flame. It seems to indicate a new substance, which they propose to call Helium."</ref> Ugyanezt a spektrumvonalat később Luigi Palmieri is észlelte 1881-ben a Vezúvból kitörő vulkáni gázokban, majd végül [[William Ramsay]] erősítette meg földi jelenlétét az atmoszferikus gázok vizsgálata során.
1895-ben [[John William Strutt]] felfedezte, hogy a levegőből az oxigén, szén-dioxid és vízgőz eltávolításával nyert nitrogén sűrűsége nagyobb, mint az ammóniából kémiailag előállított nitrogéné. Ramsay-vel együtt azt feltételezte, hogy a levegőből kivont nitrogén valamilyen más gázzal volt keverve, ezért egy kísérletben a nitrogént magnéziummal melegítette, és így kis mennyiségű egyatomos gáz maradt vissza, amit a görög ''αργός'' (argosz = lusta) szó után argonnak neveztek el.<ref name="ojima 1" /> Ezzel a felfedezéssel rájöttek, hogy egy teljes csoport hiányzott a periódusos rendszerből.
[[File:William Ramsay.jpg|thumb|right|William
Ramsay folytatta a nemesgázok keresését és 1898-ig a cseppfolyós levegő alacsony hőmérsékleten frakcionált desztillációjával három további elemet sikerült elkülönítenie, amelyeket [[kripton]]nak (''κρυπτός'' - kriptosz = elrejtőzik, eltitkol), [[neon]]nak (''νέος'' - neosz = új) és [[xenon]]nak (''ξένος'' - xenosz = idegen, furcsa) nevezett el. A [[radon]]t először [[Friedrich Ernst Dorn]] azonosította 1898-ban<ref>{{cite journal|title=Discovery of Radon|last=Partington|first=J. R.|journal=[[Nature (journal)|Nature]]|volume=179|issue=4566|pages=912|year=1957|doi=10.1038/179912a0|bibcode=1957Natur.179..912P}}</ref> és ''rádiumemanációnak'' nevezte, de nem tekintették nemesgáznak egészen 1904-ig, amikor megállapították, hogy tulajdonságai hasonlóak a többi nemesgázéhoz.<ref name="brit">{{cite encyclopedia|encyclopedia=[[Encyclopædia Britannica]]|year=2008|title=Noble Gas|url=http://www.britannica.com/eb/article-9110613/noble-gas}}</ref> Strutt és Ramsay a nemesgázok felfedezéséért 1904-ben fizikai és kémiai [[Nobel-díj]]ban részesült.<ref>{{cite web |title=The Nobel Prize in Physics 1904 Presentation Speech |author=Cederblom, J. E. |year=1904 |url=http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1904/press.html}}</ref><ref name=nobelchem>{{cite web |title=The Nobel Prize in Chemistry 1904 Presentation Speech |author=Cederblom, J. E. |year=1904 |url=http://nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1904/press.html}}</ref>
| |||