„Upanisadok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
* '''Ísa upanisad''' - Nevét első szaváról kapta: Ísa (=[[Ísvara]], az Úr). Ísávászjam címen is ismert. A mű sokak szerint az upanisadok egész lényegét magában foglalja. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}}
* '''Katha-upanisad''' - Időnként az [[Atharvavéda|Atharvavédá]]hoz, többnyire azonban a [[Jadzsurvéda|Jadzsurvédá]]hoz kapcsolt upanisad.{{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}} A Taittiríja-bráhmanában megtalálható legendába ágyazza be az upanisadok Istenről és Lélekről szóló tanításait. Elbeszéli, hogy Nacsikétasz a Halál, [[Jama (istenség)|Jama]] házába tért be a halhatatlanság tudását kutatva, és magától a Haláltól kapta meg ennek tudományát. <ref name="ReferenceU"/>
* '''Kausítaki upanisad''' - Rövid, négy fejezetből álló mű, amely több témával foglalkozik, de főként az elsődleges princípiumként felfogott [[Prána|práná]]ról és az álomfejtésről értekezik.
* '''Kéna upanisad''' (másképp ''Talavakára upanisad'') - A [[Számavéda|Számavédá]]hoz kapcsolódó szöveg. A mű szerint minden élőlény arra vágyakozik, hogy meghaladja az értelmi kereteket, és egyesüljön [[Brahman]]nal. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}}
* '''Maitri upanisad''' - Számos különböző kérdéssel foglalkozik, de különösen azért áll becsben, amit az [[átman]] két formájáról mond: az örök átman "saját nagyságában időzi", a ''bhútátman'', az elemi én a változásokhoz tapad, ahogyan a kelepcébe csalt madár. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}}
* '''Mándúkja upanisad''' - A mű az upanisadok legtömörebb alkotása. A védikus kultika három nagy területét köti egybe: a kantillációs tradíció szent [[aum]]-szótagjához kapcsolja a tűz-ritualisztika és az [[átman]]-teória elemeit. <ref name="ReferenceU"/>
* '''Mundaka upanisad''' - A legköltőibbnek tartott upanisad. Címe borotváltat jelent, és talán azt tükrözi, hogy a szöveg kiemeli a [[szannjásza]] meghatározta élet fontosságát. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}}
| |||