|
A '''trópusi ciklon''' olyan, általában több száz kilométer átmérőjű légköri képződmény (felhőörvény), amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb és belülről kifelé haladva nő. Mozgása ciklonális, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, a délin vele egyező irányban forog. A trópusi éghajlati öv meghatározott részén, a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. A trópusi ciklon és a hazánkban is előforduló [[Ciklon#A mérsékelt övi ciklon|mérsékelt övi ciklon]] különböző légköri képződmény, bár légnyomásgradiensük és forgási irányuk hasonló.<ref>{{cite web| url = http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=metsuli&mpx=0&pri=1&sm0=&dti=5&tfi=0| title = Meteorológiai alapismeretek - Légköri képződmények| accessdate= 2012-01-10| author = Vissy Károly}}</ref> A trópusi ciklont a [[Csendes-óceán]] térségében ''tájfunnak'', a [[Karib-tenger]] térségében ''hurrikánnak'' hívják.
A trópusi ciklon mérete és a benne lévő [[légnyomás]] is jelentősen kisebb, mint a [[Ciklon#A mérsékelt övi ciklon|mérsékelt övi cikloné]]. Átmérője 400 km-től 1500 km-ig terjedhet, a mag légnyomása 900 hPa-nál is kisebb lehet. A trópusi ciklon szelei elérhetik akár a 240–350 km/órás sebességet, ami már óriási pusztításhoz vezethet. A mérsékelt övi ciklonokkal szemben a trópusi ciklonokban nincsenek frontok.
== Kialakulása és életciklusa ==
A trópusi ciklonok keletkezéséhez két tényező: 1.) nagy páratartalmú, meleg levegő és 2.) meleg (26-27 °C) vízfelület szükséges. A felszálló, nagy páratartalmú meleg levegő a [[Coriolis-erő]] hatására forgásba kezd. A feláramlásban a vízgőz egy része kicsapódik, először kialakulnak a térségre jellemző tornyos [[gomolyfelhő]]k, majd a forgás hatására a jellegzetes felhőkarok. Mivel az [[Egyenlítő]] közvetlen közelében a [[Coriolis-erő]] nagyon gyenge (az Egyenlítőn nulla), itt nem is indulhat meg a ciklonáris mozgás. Ennek következménye, hogy trópusi ciklonok csak az említett magasabb szélességeken (a 10. és 20. fok között) keletkeznek, illetve nem keresztezik az Egyenlítőt.
A meleg óceán a képződmény életének további szakaszában is kiemelt szerepet játszik. Ha a feláramló légtömegbe további meleg és nedves levegő kerül, a rendszer [[belső energia|belső energiája]] nő. A felhőképződés során felszabaduló energia tovább gyorsítja a folyamatokat, a megnövekvő hőmérséklet miatt megnő a feláramlás sebessége, emiatt megnő a nyomáskülönbség, erősebb lesz a kondenzáció és még több energia szabadul fel. A pozitív visszacsatolás révén a rendszer egy idő után önfenntartóvá, egyfajta óriási függőleges hőmotorrá válik, és megkezdi önálló életét. A trópusi ciklonban elszabaduló erőkre jellemző, hogy a felszabaduló hőenergia 10<sup>18</sup> J/nap is lehet, ami körülbelül hetvenszerese a világ napi energiafogyasztásának. A trópusi ciklonok így nagy szerepet játszanak a Föld hőháztartásában, a trópusi meleg mérsékelt égövbe történő "szállításában".
A kifejlődött trópusi ciklon az uralkodó szelek és a Coriolis-erő által meghatározott pályán, általában nyugati irányban mozog. Mivel fenntartásához a meleg tengerből származó hőutánpótlás szükséges, ha ez megszűnik, gyorsan veszít erejéből. Az energiaveszteséghez hozzájárul a trópusi ciklon és a felszín között fellépő súrlódás, valamint a heves esőzés is.<ref>{{cite web| url= http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9941/hurrikan/hurrikna.htm| title = Hurrikán: A "nagy szél"| accessdate= 2012-01-11| author= Dr. Gyuró György}}</ref>
Az Egyenlítőtől északra az óramutatóval ellentétes irányban forog, míg az Egyenlítőtől délre az óramutatóval azonos irányban.<ref>1001 Unbelievable Facts, p 151</ref>
== Szerkezete ==
|
