„Stridóvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
Stridóvár területéről a római korból számos lelet került elő. Sokak által elfogadott feltételezés szerint a helyén állt a római korban Stridon városa, melyet [[Szent Jeromos]] szülőhelyének tartanak.
Területén állott egykor ''Sztrigó (Trigau)'' vára, melyet valószínűleg a Hahót nembeli Arnold nádor építtetett és először [[1270]]-ben említik, mint a fia birtokát. [[1328]]-ban [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] szerezte vissza az osztrák hercegektől, majd a Lackfiaké és a Cilleieké volt.<ref>Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457.</ref>
[[1290]]-ben itt látta vendégül a [[
A települést és egyházát [[1334]]-ben az egyházi vizitáció említi először, egyházi és gazdasági központ volt. Mint Szent Jeromos feltételezett szülőhelye már a Cilleiek korában zarándokhely volt. Középkori templomát is ők építtették, melyet [[1447]]-ben [[V. Miklós pápa]] búcsújáróhellyé nyilvánított. A kegyhelyet [[1644]]-ben vették át a pálosok Zrínyi Pétertől, akinek vezetése mellett nagy virágzásnak indult, amiben forrásának gyógyító hatása is közrejátszott. A [[17. század]]ban felépült a Szent Mária Magdolna plébániatemplom, [[1738]] és [[1749]] között pedig a mai Szent Jeromos templom.
| |||