„Alsózsadány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások → További információk AWB |
Bars vármegye monográfiája & "Népessége" címsor |
||
15. sor:
}}
'''Alsózsadány''' ([[1890]]-ig ''Alsó-Zsdány'', {{ny-sk|Dolná Ždaňa}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Garamszentkereszti járás]]ban
== Fekvése ==
[[Garamszentkereszt]]től 8 km-re délnyugatra, a [[Garam]] jobb partján fekszik.
== Története ==
[[1429]]-ben a királyi kamara birtokaként említik először, [[Körmöcbánya]] város uradalmához tartozott. [[1450]]-ben 25 bányászcsalád élt a településen. [[1601]]-ben 24 ház állt a
Bars vármegye monográfiája szerint: „''Alsózsadány, garammenti tót kisközség. Hajdan Zdán, Zdana vagy Sdány néven szerepelt és ez utóbbi néven van említve, mint a revistyei vár tartozéka is, melynek urairól más helyen van szó. Később az erdőkincstár birtoka lett. Katholikus temploma 1847-ben épült. Határában szénsavas savanyúvíz-forrás van. Lakosainak száma 462, postája Geletnek, távirója és vasúti állomása Geletnek-Szklénó.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/tartalomjegyzek.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-04-05|work=mek.oszk.hu}}</ref>
[[1910]]-ben 538, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Garamszentkereszti járás]]ához tartozott. [[1944]]-ben a németek az itteni nemzeti bizottság tagjait letartóztatták és a [[dachau]]i koncentrációs táborba szállították, ahol mindannyian meghaltak. A háború után lakói főként Garamszentkereszt és Körmöcbánya gyáraiban dolgoztak.▼
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Garamszentkereszti járás]]ához tartozott.
▲
== Népessége ==
[[1910]]-ben 538, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
[[2001]]-ben 656 lakosából 634 szlovák volt.
[[2011]]-ben 796 lakosából 710 szlovák.
== Nevezetességei ==
| |||