„Dextrin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Előfordulása, tulajdonságai: dezarchaizáció stb.
aNincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
}}
 
A '''dextrin''' (régies nevén: ''keményítő gumi'') a szénhidrátok[[szénhidrát]]ok csoportjába tartozó és a keményítővel[[keményítő]]vel [[Izoméria|izomér]] vegyületek gyüjtőneve, amelyek a keményítő és a [[cukor]] között mintegy az átmenetet képezik. A legegyszerűbb képlete C<sub>6</sub>H<sub>10</sub>O<sub>5</sub>.
 
{{phhg8| Dextrinum }}
 
== Előfordulása, tulajdonságai ==
 
Az állatok vérében, továbbá a növények nedvében fordul elő. A kenyérhéjban is lényeges mennyiségű dextrin van, a mitől a kenyérhéj fényes is. A sörben sok dextrin van, különösen a sötét színű, sűrű, édeskés ízűben.
 
A dextrin képződését keményítőből először Vauquelin észlelte (1811), közelebbről Perso és Payen vizsgálták meg. A keményítőből hevítéskor, továbbá diastase, organikus és ásványos savak behatására képződik. Ilyenkor a keményítő lassacskán különböző közbeeső termékeket adva (dextrin) cukorrá alakul. Először amylogen képződik, azután amylo-dextrin. E vegyületek jódtól még megkékülnek. A későbben keletkező termékek az erythro-dextrin (a dextrin) jódoldattal vörösbarna színűvé válik, míg az achroo-dextrin (b dextrin) és malto-dextrin (g dextrin) jód oldattól változatlanok. Az árubeli dextrin e vegyületek elegyének tekintendő.
 
Az árubeli dextrin előállítása többféle módon történik; így a keményítőt körülbelül {{szám|200|C}}-ra felhevítik olyan alkalmas készülékekben, amelyek kavarókeverő szerkezettel vannak ellátva. Az így kapott dextrin más bomlástermékektől, sárgásbarna színű, és pörkölt keményítőnek v.vagy leiocome-nak nevezik. A híg savak és a meleg behatására a keményítő könnyen dextrinné alakul. Használnak kénsavat, sósavat, salétromsavat v. sóskasavat is, a mely savak híg oldatával a keményítőt körülbelül {{szám|100|C}}-on néhány órán át hevítik. A dextrin képződés befejezte után, azaz míg az oldat jódtól többé nem kékül meg, az oldatból a savat kell eltávolítani. A sósav és salétromsav már a dextrin-oldat beszárításakor elillannak, míg a kénsavat és a sóskasavat az oldat bepárologtatása előtt krétaporral szokták eltávolítani, amikor oldhatatlan gipsz, illetőleg kalcium-oxalát képződik, mely csapadék alakjában leválik. A diastase behatására is könnyen átalakul a keményítő D-é. Az említett módokon előállított dextrin mindig cukortartalmú. Megtisztítható úgy, hogy előbb borszesszel több ízben forrón kivonják, azután tömény vizes oldatot készítenek belőle és ez oldatból a dextrint borszesszel kicsapják. A kivált dextrint alacsony hőmérsékleten kell megszárítani, mert nedvesen {{szám|70|C}}-on túl cukorrá vízben alakul. A pörköléssel készült dextrin sárgásbarna színű por, míg a savakkal kapott készítmény majdnem színtelen, a gumihoz hasonló darabocskákban vagy fehér por alakjában fordul elő a kereskedésben.
 
Egyenlő s. r. vízben feloldódik, az oldat nyálkás, nagyon ragadós és a poláros fény síkját jobbra fordítja. Borszeszben és éterben oldhatatlan. F. s. rendesen 1,25-1,50; az egész tiszta dextriné állítólag csak 1,04. Hevítve {{szám|225|C}}-on megolvad, utóbb bomlástermékei keletkeznek, amelyek a cukor száraz ledesztillálásakor képződő bomlástermékekhez hasonlók. A tiszta dextrin jódoldattól nem színeződik, az árubeli készítmény oldata sárgás vagy vöröses színűvé válik. A Fehling-oldatot csak melegen redukálja. Az ecetsavval megsavanyított réz-acetát oldatot még melegen sem redukálja; ebben különbözik a szőlőcukortól. Ólom-acetát oldattal nem ad csapadékot; ammóniát is elegyítve a folyadékhoz, csapadék képződik. Oldatából a mészvíz és a baritvíz csapadékot választ le. Híg savakkal való forraláskor, továbbá diastase behatására glykosevá alakul. Úgy látszik az átalakulás nem teljes, mint Wartha kísérleteiből tudjuk, a diastase hatására legfölebb 42% cukor képződik; ha azonban a cukor mennyisége erjedés folytán megcsökken, újból cukor keletkezik.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dextrin