„Franciszk Szkarina” változatai közötti eltérés

Skaryna nyomdászi tevékenysége 1517-ben indult, Prágában. Itt adta ki ''Zsoltároskönyv''ét, majd az [[Ótestamentum]] huszonkét könyvét, ''Biblia Ruska'' néven. Könyveire nem különösebben jellemzőek a korabeli nyugat-európai bibliák jellegzetességei, mert quarto méretben adta ki őket. A szöveg [[egyházi ószláv nyelv]]en íródott, rengeteg [[rutén nyelv|rutén]] szóval; belarusz nyelvészek a [[lengyel nyelv|lengyel]] és a [[cseh nyelv]] hatását is felismerték.<ref>[http://www.nlb.by/portal/page/portal/index/content?lang=en&classId=EE3E6D8BBF0848008567B56DC20D828C Francisk Skorina: A Journey to the Fatherland]</ref> A korabeli szokásokkal ellentétben a bibliákban a kiadó megjegyzései, elő- és utószava is szerepel, emellett arcképe is – a kelet-európai Biblia-kiadások történetében sem korábban, sem később nem volt erre példa.

Skaryna volt az egyik első, aki [[cirill írás|cirill betűs]] szöveget adott ki, bár nem a legelső, mert az [[Schweipolt Fiol]] ''[[Oktoikh (1491)|Oktoikh]]''ja volt 1491-ben.<ref>[http://www.theeuropeanlibrary.org/portal/libraries/Libraries.php?launch=1&language=en&page=Treasures&country=Russia-Moscow Treasures of the National Library - Moscow], retrieved on November 3, 2007.</ref> Bár a szövegek nyelve [[Keleti szláv nyelvek|keleti szláv]], nehéz teljes pontossággal eldönteni, milyen nyelven íródtak, mert a mai értelemben vett belarusz nyelv még nem létezett. Egyes kutatók szerint rutén szavakkal erősen átitatott [[egyházi ószláv nyelvrőlnyelv]]ről van szó; belarusz nyelvészek a [[lengyel nyelv|lengyel]] és a [[cseh nyelv]] hatását is felismerték.<ref>[http://www.nlb.by/portal/page/portal/index/content?lang=en&classId=EE3E6D8BBF0848008567B56DC20D828C Francisk Skorina: A Journey to the Fatherland]</ref>

Afelől azonban nincsen kétség, hogy Skaryna fektette le a belarusz irodalmi nyelv alapjait.