Wikipédia

„Brassó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért3|Brassó (Hunyad megye)}}
{{Román település infobox
| román név = Brașov
| magyar név = Brassó
| német név = Kronstadt
| kép = Brassopanorama.jpg
| képméret =
26. sor:
}}
 
'''Brassó''' ([[román nyelv|románul]] ''Brașov,'' [[német nyelv|németül]] ''Kronstadt, Kronstadt in Burzenland, Kronen,'' [[Erdélyi szász nyelv|szászul]] ''Kruhnen,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Brassovia'', vagy ''Corona,'' [[bolgár nyelv|bolgárul]] ''Брашевъ'', [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Braszów'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Brašov'', [[jiddis nyelv|jiddisül]] ''Kronshtat'') város [[Románia|Romániában]]. [[1950]]. [[augusztus 22.]] és [[1960]]. [[december 24.]] között a neve ''Orașul Stalin'' (Sztálinváros, Stalinstadt) volt.
 
Az [[erdélyi szászok]] egykori nagy központja, régen [[Brassó vármegye]], ma [[Brassó megye]] székhelye. [[Brassópojána]] tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa [[1993]] óta [[Győr]].
49. sor:
 
=== Vizek ===
Brassó megyén áthalad a Graft-patak, Valea Tei-patak, Rakodó-patak, Valea Popilor-patak, Kurta-patak, Valea Florilor-patak, Gorganu-patak, Száraz-Tömös-patak és a Tömös csatorna.
 
=== Növény- és állatvilág ===
70. sor:
[[Fájl:Brassorajz0052.jpg|bélyegkép|balra|200px|Kép 1873-ból]]
[[Fájl:Vila Kertsch.jpg|bélyegkép|balra|200px|A Kertsch-villa 1910-ben]]
[[Fájl:BrasovInterbelic.jpg|bélyegkép|balra|200px|Brassói kép 1930-ból]][[Fájl:AroPalace1939.jpg|bélyegkép|balra|200px|Az Aro Hotel és az 1964-ben lerombolt református templom, 1939-ben]]
 
[[1611]]. [[július 8.|július 8-án]] itt szenvedett vereséget [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] erdélyi fejedelem a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. [[1689]]. [[április 21.|április 21-én]] [[Antonio Caraffa]] felgyújttatta a várost, híres temploma, a Fekete-templom falai azóta feketék. A következő években a [[kurucok]] kifosztották, [[1849]] márciusában pedig [[Bem József|Bem, tábornok]] foglalta el. [[1849]]. [[június 19.|június 19-én]] a cári csapatok szállták meg, és a Fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt.
98. sor:
=== Az Árpád-szobor ===
[[Fájl:Arpad1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Árpád-szobor a [[Cenk]] tetején]]
Az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] egyik harcosát ábrázoló szobrot [[1896]] augusztusában, a [[honfoglalás]] 1000. évfordulójára állították fel a [[Cenk]]-hegy tetejére. A 20,3 méter magas szobrot [[Jankovics Gyula]] budapesti szobrász faragta és [[1896]]. [[október 15.|október 15-én]], [[Perczel Dezső]] belügyminiszter leplezte le. A szobor egy oszlopon álló, 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája volt korabeli, egyszerű öltözetben. [[1913]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] két [[besszarábia]]i, [[Ilie Catarau]] és [[Timotei Kirilov]] dinamittal felrobbantotta. Bűnösségük csak 90 év elteltével került nyilvánosságra, és a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor a robbantás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, aminek következtében [[1913]]. [[december 31.|december 31-én]] egy nagyobb havazás után összedőlt.<ref>{{Cite web|url=http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Jankovics%20Gyula|last=Udvardy|first=Frigyes|title=Jankovics Gyula|date=2002-12-04|work=A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2006|accessdate=2013-08-08}}</ref>
 
A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum birtokába kerültek, ahol a pincében őrizték őket. A fejrésze 2002-ben került újra nyilvánosság elé, azóta megtekinthető az [[evangélikus kereszténység|evangélikus egyház]] brassói központi hivatalában. Ennek udvarán szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt.
275. sor:
== Politika ==
[[Fájl:Brasov city hall.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|A brassói megyeháza épülete]]
* Polgármester: [[George Scripcaru]]
* Prefektus: Ciprian Marius Băncilă (2017)
* A megyei tanács elnöke: Veştea Adrian-Ioan ([[Nemzeti Liberális Párt (Románia)|PNL]])
283. sor:
* [http://www.prefecturabrasov.ro/temp/arhiva/informatii/serviciipublice.htm További igazgatási szervek]
 
A városi tanács összetétele [[2012]]-től:
{| class="wikitable"
! Pártok
! Tanácsosok<br /> száma
! colspan="12" | Összetétel
|-
411. sor:
=== Brassó magyar irodalmi élete ===
[[Fájl:Brassó - Korona Szálloda.jpg|thumb|Korona Szálló]]
Brassó irodalmi élete a román, német és magyar egymásra hatások és kapcsolatok közt alakult ki. A szász [[Johannes Honterus|Honterus]], s a román [[Coresi diakónus|Coresi]] mellett már [[1581]]-ben feltűnt [[Szebeni Nyírő János]], akinek [[magyar nyelv]]ű [[biblia]]i idézetgyűjteményét a [[British Museum]] őrzi. A [[reformáció]] alkalmat adott mindhárom nyelv irodalmi érvényesülésére. A város híres szász gimnáziumában [[1637]] óta a [[magyar nyelv]]et is tanították. Előbb a felekezetek, majd a [[19. század]] polgári és munkás egyesülései a helybeli magyarságot is gazdag, sokoldalú szellemi termésre bírták. Az [[1830-as évek]]ben egyszerre indult meg itt a város első három újságja, a ''Siebenbürger Wochenblatt'', a ''Gazeta de Transilvania'' és az [[Erdélyi Hírlap (1839)|Erdélyi Hírlap]] szépirodalmi mellékletével, a [[Mulattató]]val. [[1849]]. [[április 16.|április 16]]-án [[Veszely Károly]] szerkesztésében megjelent, s 19 számot ért meg a [[Brassói Lap]], melynek néptestvériséget hirdető szellemét, nemkülönben [[Zajzoni Rab István]], [[Koós Ferenc]] és az 1887-ben alakult Magyar Munkás Olvasó Egylet örökségét szívesen idézte a brassói sajtó és közélet.
 
Itt fejezte be tragikus költői pályáját a szabadságharcos Zajzoni Rab István, itt adta ki emlékiratát [[Koós Ferenc]]. A helytörténet és néprajz magyar vonatkozásait [[Horger Antal]] tárta fel, s az 1887-ben idelátogató magyar írók és művészek (köztük [[Kiss József (költő)|Kiss József]] és a fiatal [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]]) új lendületet adtak a helyi magyar irodalmi kezdeményezéseknek. Ugyanabban az évben alakult meg a szocialisták Magyar Munkás Olvasó Egylete is.<ref>Ezt a szakaszt törölte az RMIL-ból a [[románia]]i [[cenzúra]], 1981-ben.</ref>
464. sor:
Bár nincs róla okirat, korabeli emlékírók szerint az első magyar iskola létesítését Honterus rendelte el, [[1547]]-ben. Fennmaradt azonban okirat arról, hogy [[1560]]-tól a város magyar tanítót fizetett: évi 10 frt-ot kapott a scholasticus hungaricus. Az iskola a nagytemplom mellett, a harangozó lakásán működött.
 
A római katolikusok [[1837]]-ben alapítottak iskolát, ahol [[1867]]-ig német nyelven folyt a tanítás, majd áttértek a magyar nyelvű oktatásra.
Később létrejöttek a Bolgárszegen és Óbrassóban, a kereskedelmi iskola ([[1885]]), főreáliskola ([[1889]]) állami leánygimnázium ([[1897]]) és egy nagy hírű középfokú ipariskola ([[1884]]). A katolikusok [[1901]]-ben új iskolát építettek, a leányképzést pedig apácákra bízták: ezért [[1878]]-ban megvásárolták és átalakították ''A Naphoz'' címzett vendégfogadót (ma az egész épületkomplexum a művészeti középiskolának ad otthont). A reformátusok pedig az [[1918]]-ban, a hadiárvák számára megvásárolt épületükben nyújtottak középfokú képzést, lányoknak.<ref>[http://www.brasso.ro/civil/tortenet2.htm Brassó Középiskoláinak Története]</ref>
 
Jelenleg a magyar nyelvű oktatás, az [[Áprily Lajos Főgimnázium|Áprily Lajos Líceum]]ban (1-12. osztály) folyik, elemi iskolai szintű magyar oktatás pedig városszerte több iskolában is.
 
Jelenleg a városban 46 óvoda, 28 általános iskola, 7 főiskola, 7 gimnázium, 1 teológiai szeminárium, 11 szakiskola, és 14 [[egyetem]]i kar (amelyek egy közös ''Transilvania Egyetem'' név alatt tömörülnek) és 4 kollégium működik, meg a repülőakadémia, és 6 magánegyetem.
 
[[Fájl:Brasov panorama.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Brassó környéki hegyek]]
633. sor:
* Itt született [[1952]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] [[Dumitru Prunariu]] űrhajós.
* Itt született [[1956]]. [[október 25.|október 25-én]] [[Szász Ferenc (költő)|Szász Ferenc]] költő, unitárius egyházi író.
* Itt született [[1963]]. [[Júniusjúnius 28.|június 28-án]] [[Leonard Orban]], többnyelvűségért felelős [[Európai Bizottság|európai biztos]].
* Itt született [[1973]]. [[július 4.|július 4-én]] [[Orbán János Dénes]] költő, író az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke.
* Itt született [[1974]]. [[Januárjanuár 26.|január 26-án]] [[Domokos László (színművész)|Domokos László]] magyar színész, a Barátok közt című sorozat Berényi Attillája.
* Itt született 1974. december 27-én [[Kovács Attila (politikus, 1974)|Kovács Attila]] erdélyi magyar politikus, a Brassó Megyei Tanács alelnöke.
* Itt halt meg [[1983]]. [[május 21.|május 21-én]] [[Kurkó Gyárfás]] kommunista politikus, emlékíró.
* Itt született Margalit és Rukhama Saron (szül. Zimmermann Gyöngyi és Lili), [[Aríél Sárón]] izraeli miniszterelnök két felesége.<ref>[http://www.mazsihisz.com/publ.phtml?pubid=112 www.mazsihisz.com]</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Brassó”