„Perczel Mór” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Elütések. |
|||
4. sor:
==Életútja 1848-ig==
===Származása===
Perczel Mór 1811-ben született Bonyhádon. Édesapja Perczel Sándor ([[1778]]-[[1861]]), [[1793]]-ban báró Vécsey ezredében szolgált kadétként, katonai szolgálataiért, valamint a harcokban szerzett sebekért [[Rendfokozat|hadnagyi]] kinevezést kapott. [[1800]]-ban a nemesi felkelők gyalog századosa lett. [[1861]]. [[május 10.|május 10-én]] hunyt el [[Bécs]]ben. Édesanyja az [[1836]]-ban, 54 éves korában elhunyt kajdácsi Kajdácsy Erzsébet ([[1782]]-[[1836]]) volt. Apai nagyszülei bonyhádi Perczel Gábor ([[1736]]-[[1784]]), Tolna vármegye főszolgabírája és jobaházi Dőry Anna Rozália ([[1748]]-[[1820]]) voltak. Anyai nagyszülei kajdácsi Kajdacsy Ferenc ([[1733]]-[[1798]]), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. Apjának második felesége Némethy Anna volt. Házasságaiból 19 gyermeke született, akik közül egy Etelka, és két Tivadar nevű fiatalkorban meghalt. Az életben maradt gyermekek:
*István ([[1802]]. [[augusztus 18.]] – [[1891]]. [[április 22.]]), aki [[1823]]–tól [[197]]-ig [[Tolna vármegye]] tiszti [[jegyző|aljegyzője]] volt, [[1832]]-ben [[Baranya vármegye]] aljegyzője, [[1836]]–tól [[1845]]-ig a [[Siklós]]i [[járás]]ban főszolgabíró, [[1849]].[[március 1.|március 1-jén]] a [[császár]]i [[hadsereg]] uralma alatt [[baranyavár]]i (Dárdán székelő) főbíró. 1850-ben Imre nevű testvérével és két másik rokonával együtt (Géza és Gyula) a nevét Bonyhádira változtatta. 1850. április 10-től Csongrád vármegye császári és királyi főnöke lett. A szabadságharc alatt a császári csapatok mellett mutatott lojalitásáért a Ferenc József rend kiskeresztes lovagja lett. 1851. március 27-én véglegesen Csongrád megye császári és királyi főnökévé nevezték ki, 1853-ban császári és királyi helytartósági tanácsosi címet adományoztak neki. 1858-ban ugyanilyen minőségben Kecskemétre került, ahol 1860-ig, az októberi diploma kiadásáig maradt. Nejétől, Perczel Katalintól született gyermekei: Erzsébet, Mária, Sándor.
*Imre, aki már 17 éves korában a filozófia doktora lett. 1827-ben Tolna megyében a [[Bonyhádi járás|Völgységi járásban]] esküdt, egyúttal tiszteletbeli aljegyző, 1830-ban azon járásban al-, 1836-ban főszolgabíró. 1838-ban a magyar királyi helytartóságnál tiszteletbeli titoknok, 1844-ben Baranya megyében a Pécsi járásban főszolgabíró, 1848-ban ugyanott alispán, 1849. év július 18-tól ugyanott törvényszéki elnök. 1850-ben nevét Bonyhádyra változtatta, ugyan ez évben augusztus 21-én Ferenc-József -rend kiskeresztes lovagja lett. 1851. március. 21-én szolnoki császári és királyi megyei főnök lett; Szolnok vármegye császári és királyi helytartósági tanácsosa lett, ahonnan 1858-ban nyugalmaztatott.
| |||