„Tengrizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ki találta ki ezt az Ég-isten írásmódot?
Jákút tudósítása a baskírokról
6. sor:
 
== A többi isten ==
Ibn Fadlán leírja, hogyan tisztelik a [[baskírok]] fallosz-kultuszát,egyik kérdésére,istenségüket: miértneve imádjákvélhetően azt a fadarabot, azt a választ kapta, hogy „mert ők is valami hasonlóból jöttek létre”''Mag''. EzutánAzon Ibn Fadlánkívül felsorolja atovábbi baskíroktizenkét 12 istenétistenségüket: ''télTél'', nyár''Nyár'', eső''Eső'', szél''Szél'', fa''Fa'', ember''Ember'', ''Ló'', víz''Víz'', nap''Nap'', éjszaka''Éjszaka'', halál''Halál'', föld'' isteneiFöld''. A legnagyobb, a 13.tizenharmadik istenük viszont az, amelyikÉg azura, ''égben''illetve vanmegszemélyesítője. [[Jákút]] felsorolásában a ''halálHalál'' mellé az ''életÉlet'' is be van toldva, azaz nála már 14tizennégy istenről van szó. Pontosabban még ennél is többről: beszámolója szerint egyes törzsek kígyókat, halakat és darvakat is tiszteltek.
 
Jákút tudósításának szóban forgó szakaszai ekként szólnak:
== A szakrális uralkodó ==
 
:''„Közülük mindegyik egy fadarabot penis formára farag, s azután nyakába akasztja; ha utazni, vagy pedig ellenséggel szembeszállni kíván, megcsókolja s előtte leborulva azt mondja »Úristen, tégy velem így meg így!« Erre azt mondtam a tolmácsnak »Kérdezd meg valamelyiket, miféle érve van erre nézve, és miért tekinti istenének!« Felelte »Azért, mert én is ehhez hasonlóból jöttem a világra, és nem ismerek kívüle mást, ami létrehozott volna.«”'' (Kmoskó Mihály fordítása.){{refhely|Kmoskó 2007}}
 
:''„Vannak közülük egyesek, akik állítják, tizenkét istenük van: istene van a télnek, nyárnak, esőnek, szélnek, fának, embernek, lónak, víznek, éjjelnek, nappalnak, halálnak, életnek s földnek. Az az isten, aki az égben van, a legnagyobb köztük, jóllehet az velük közös megegyezés alapján állapodik meg, s mindegyikük helyeslőleg veszi tudomásul, amit társa tesz. »Távol legyen Allahtól, amit ezek a gonosztevők és hálátlanok (hitetlenek) állítanak, a lehető legtávolabb!« Láttunk közülük olyan törzset, amely kígyókat, egy olyan törzset, amely halakat, egy olyan törzset, amely darvakat tisztel; erre vonatkozólag értésemre adták: amikor egy velük ellenséges néppel hadakoztak, amely őket megszalasztotta, a darvak megszólaltak a hátuk mögött, mire azok, akik őket megszalasztották, megfutamodtak; ezért tisztelik a darvakat azt mondva: »Ez a mi istenünk, mert megszalasztotta ellenségeinket«; ezért tartják azokat tiszteletben.”'' (Kmoskó Mihály fordítása.){{refhely|Kmoskó 2007}}
 
== A szakrális uralkodó ==
A türk feliratok szerint a türk uralkodó, a [[kagán]] az égistenhez hasonló, az égisten hozta létre, azaz „gyártotta”: ''tengri teg tengri jaratmis türk Bilge kagan''. A kagán ugyanúgy gyakorolja a teljhatalmat a birodalomban, ahogy az égisten a kozmoszban. A tengrizmusra jellemző a ''szent királyság''.
 
17 ⟶ 22 sor:
 
A szakrális uralkodó és a hatalmat ténylegesen gyakorló helyettese alkották a [[szakrális kettős királyság]] intézményét.
 
== Hivatkozások ==
{{hivatkozások}}
 
== Források ==
* Kmoskó Mihály (2007): Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom. ''In'' Zimonyi István (szerk.): ''Magyar Őstörténeti Könyvtár''. '''23'''. Budapest.
* {{RónaTasHonfoglaló}}
* Bruno J. Richtsfeld: Rezente ostmongolische Schöpfungs-, Ursprungs- und Weltkatastrophenerzählungen und ihre innerasiatischen Motiv- und Sujetparallelen; in: Münchner Beiträge zur Völkerkunde. Jahrbuch des Staatlichen Museums für Völkerkunde München 9 (2004), S. 225–274.
* {{RónaTasHonfoglaló}}
* [http://real-d.mtak.hu/597/7/dc_500_12_doktori_mu.pdf Zimonyi István (2012): A magyarság korai történetének sarokpontjai. Elméletek az újabb irodalom tükrében. Szeged.]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[A „magyar” szó etimológiája]]
 
{{portál|vallás}}
 
[[Kategória:Magyar vallástörténet]]
[[Kategória:Tengrizmus| ]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tengrizmus