„Zólyomlipcse” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Jegyzetek: Melis |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
42. sor:
Vára a [[13. század]] második felében épült, a [[14. század]]ban [[Dancs mester]] építette ki mai formájában. A vár önálló váruradalom székhelye volt, melyhez a környék számos települése tartozott. [[1306]]-ban [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] foglalta el, de [[1314]]-től újra Doncs kezén volt. Az [[1440-es évek]]ben [[Giskra]] birtokolta, majd [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] foglalta vissza. [[1531]]-ben a stájer Turn Kristóf fegyverrel foglalta el. A vár később is ép és a mai napig lakott maradt.
A [[16. század]]tól meginduló török támadások egyre nagyobb fenyegetést jelentettek a településre. A török rajtaütések és a járványok a 16. és 17. században az egész Felső-Garam völgyében megtizedelték a lakosságot. Csak [[1679]]-ben 700 lakos esett áldozatul a [[pestis]]járványnak. A 18. század második felében emlékükre gótikus Mária-oszlopot építettek. A város a 16. századig a zólyomlipcsei váruradalom része, mely királyi, majd királynéi birtok. Ezután a 18. századig a bányakamara birtoka. [[1672]] és [[1848]] között több nemes család zálogbirtoka volt, köztük a Dóczy, a Rubigallus, a [[Tribel]], a Széchy és a Wesselényi családoké. A [[17. század]] második felében élénk kereskedelmi élet és kézművesség folyt a városban. Termékeik eljutottak az egész vármegye területére és kézműves céhek alakultak. Legnevezetesebb céhei a bognároknak, a cipészeknek és a késeseknek voltak. [[1697]]-ben megkezdte működését az első papírgyártó műhely is, az itteni papírt egészen 1920-ig forgalmazták az egész Magyarország területén. A céhek tevékenysége különösen a 18. és 19. században kapott nagy lendületet, amikor új malom, fűrésztelepek, téglagyár, sörgyár épültek és kőbányát is nyitottak itt. [[1828]]-ban 180 házában 1301 lakos élt.
Vályi András szerint ''"Tót Lipcse. Tót privilegiált Mező Város Zólyom Várm. lakosai katolikusok, fekszik Besztertze Bányához egy mértföldnyire, határjának 1/3 része nehéz mivelésű, Garam vize is, és a’ záporok is rongállyák, nagyobb része határjának termékeny."''<ref>{{Vályi}}</ref>
| |||