„Kvantumszám” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkjavítás AWB |
|||
8. sor:
{{bővebben|Hidrogénszerű atom}}
A kvantumszámok leggyakrabban vizsgált rendszere az [[elektron|egyelektronos]] [[atom]] esete. Nemcsak azért, mert hasznos a [[kémia|kémiában]], mint a legfontosabb konstrukció a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]], a [[vegyérték]] és egy sor más tulajdonság mögött, de azért is, mert megoldható és realisztikus probléma, és így számos tankönyvben helyet kap.
A ''nemrelativisztikus'' kvantummechanikában a Hamilton-operátor az [[elektron]] [[kinetikus energia|kinetikus energiájából]] és az [[atommag]] és az elektron közötti [[Coulomb-erő]]ből származó [[potenciális energia|potenciális energiájából]] áll. A kinetikus energia elkülöníthető egy az elektron mag körüli '''J''' [[impulzusmomentum]]ától függő részre és a maradékra. Mivel a potenciál gömbszimmetrikus, ezért a Hamilton-operátor felcserélhető '''J<sup>2</sup>'''-tel. '''J<sup>2</sup>''' maga felcserélhető az impulzusmomentumvektor bármelyik komponensével, a konvenció szerint ezek közül '''J<sub>z</sub>'''-t választjuk (a komponensek egymással nem felcserélhetők). Kizárólag ezek az egymással kölcsönösen felcserélhető operátorok, ezért három kvantumszám van:
| |||