„Ritkaföldfémek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő eltávolítása: fi:Maametalli (strong connection between (2) hu:Ritkaföldfémek and fi:Harvinaiset maametallit) |
a linkjavítás AWB |
||
1. sor:
A '''ritkaföldfémek''' ({{ny-en|rare earth elements, REE}}) a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] [[kémiai elem|elemeinek]] egy sajátos csoportját alkotják. A [[lantanoidák]] 15 elemből álló csoportját a [[szkandium]]mal és az [[ittrium]]mal kiegészítve együtt nevezik ritkaföldfémeknek. Utóbbi kettőt azért sorolják ebbe a csoportba, mert jellemzően ugyanazokban az [[érc]]ekben fordulnak elő, mint a lantanoidák, és hasonlóak a kémiai tulajdonságaik is.
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek (a [[radioaktivitás|radioaktív]] [[prométium]] kivételével) viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a [[földkéreg]]ben: a [[cérium]] például a 25. leggyakoribb elem (68 [[ppm]]-es mennyisége a [[réz]]éhez hasonló). Geokémiai tulajdonságaik miatt azonban általában elszórtan fordulnak elő, és ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában. Ezeknek az [[Ásvány (anyag)|ásványoknak]] a ritkasága miatt kapták nevüket. Az első ilyen ásvány, amelyet felfedeztek, a [[gadolinit]] volt, amely cériumból, ittriumból, [[vas]]ból, [[szilícium]]ból és más elemekből áll. Ezt az ásványt a [[svédország]]i [[Ytterby]] környékén találták meg, ezért több ritkaföldfém neve is erre a helyre vezethető vissza.
11. sor:
== Tudományos jelentőségük ==
=== Szerepük a magmás kőzetek vizsgálatában ===
A ritkaföldfémek sajátos szerepet játszanak a [[magma|magmás]] kőzetek kialakulási folyamataiban. Ionrádiuszuk miatt csaknem egységesen a legutoljára kristályosodó és a legelsőként megolvadó komponensben halmozódnak föl. Magmás kőzetek parciális olvadása idején ezért a parciális olvadék mennyiségét, a parciális olvadás fokát a ritkaföldfémek mennyisége alapján lehet meghatározni.
=== Szerepük a holdi magmás kőzettanban ===
Egyedül az [[európium]] az, amely ionrádiusza alapján a [[kalcium]]ot tudja helyettesíteni. Ezért a földpátokban mindig található valamennyi európium is.
A holdi kőzetek ritkaföldfém-tartalmát mérve megfigyelték, hogy a holdi anortozitok egységesen jelentős mértékben földúsultak európiumban a többi ritkaföldfémhez képest. A holdi köpenyből parciális olvadással származtatható bazaltok viszont többnyire jelentős mértékben elszegényedtek európiumban.
Az egységes holdi európium anomália volt az egyik fontos igazolása annak a feltételezésnek, hogy a holdi anortozitos kéreg a korai holdi magma óceánból kivált kőzetcsoport.
23. sor:
[[Fájl:RFF.jpg|bélyegkép|400px|Négy ritkaföldfém (RFF) gyakorisági diagram négy különböző méretű égitestről: a kondritos kisbolygó bazaltjaitól, a Hold kőzeteitől, a Föld néhány kőzetétől (Szentbékkállai sorozat) és a Mars néhány meteoritjétől.]]
Az bolygótestek méretük szerint különböző mértékben alakultak át. A nagyobb méretű kisbolygók már övekre differenciálódtak, ahogyan azt a [[kondritok]] fejlődésénél láthatjuk. A kisbolygókat elsősorban a rövid felezési idejű radioaktív elemek melegítették föl. A nagyobb méretű égitestek belső fűtésére a radioaktív elemek nagyobb mennyisége állt rendelkezésre és tömegűk is nagyobb. A nagyobb égitestek ezért differenciáltabbak. Mindezt röviden szemlélteti a bolygótestek kőzeteiből vett RFF diagram.
Ábránk négy ritkaföldfém (RFF) gyakorisági diagramot mutat be négy különböző méretű égitestről (a méréseket a kondritos értékekre normálják). Balról jobbra a kondritos kisbolygó bazaltjai, a Hold kőzetei, a Föld néhány kőzete (Szentbékkállai sorozat) és a Mars néhány meteoritje szerepel a négy oszlopban. A legdifferenciáltabb folyamatok a földi bazaltokat jellemzik, mert egy feltételezett kondritos kezdeti értékről (az 1-es vonal magasságában) parciális olvadással fölfelé is, és lefelé is igen változatos kőzettípusokat hoztak létre. Ezen a diagramon a Mars kőzetei még jobbára az ősi differenciálatlanságot mutatják. Az s-sel jelölt shergottitok RFF gyakorisága a holdi Apolló 12 és 15 bazaltok magasságába esik. Az ALHA 84001 (marsi meteorit) is ősi RFF gyakoriságot mutat.
34. sor:
* McKay, G. A. (1978): Partitioning of REE Between Olivine, Plagioclase, and Synthetic Basaltic Melts: Implications for the Origin of Lunar Anorthosites. LUNAR AND PLANETARY SCIENCE XIII, P. 493-494. Abstr.
* Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
* Bérczi Sz., Bérczi J. (1986): REE Content in the Szentbékkálla Series of Peridotite Inclusions. Acta Mineralogica et Petrologica Szeged. XXVIII. p. 61-74, (HU ISSN 0365 8006)
* Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)
* [http://articles.adsabs.harvard.edu/cgi-bin/nph-iarticle_query?1979LPI....10..742L&data_type=PDF_HIGH&whole_paper=YES&type=PRINTER&filetype=.pdf A ritkaföldfémek és a holdi magma óceán kialakulása]
| |||