„Érzelem” változatai közötti eltérés

Az '''érzelem''' olyan [[Személyiség|szubjektív]] állapot, amely a [[környezetKörnyezet (természet)|környezetünk]]ünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további [[viselkedés]]t meghatározza. Az érzelmek központi szerepet játszanak a viselkedésben, gondolkodásban, emiatt több diszciplína ([[pszichológia]], [[biológia]], [[idegtudomány]], [[filozófia]]) kitüntetett területének számít tanulmányozásuk.

Az érzelem szó a legtöbb indoeurópai nyelvben a latin ''emovere'' szóból ered, amely az e- (kifelé, ki-) és ''movere'' (mozog) szó összetétele. A magyar érzelem kifejezés az érez, igéből származik, amit a nyelvújításkor vezettek be a német Gefühl szó használata helyett. A szó a belső történések jelölésre szolgált. A magyar érzelem kifejezés jelentése a modern pszichológiában leginkább a latin eredetű szóhoz köthető.

[[René Descartes|Descartes]] A lélek szenvedélyei című munkájában foglalkozott az érzelmekkel. Descartes leírta az alapérzelmeket (csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, bánat), úgy vélte, a komplexebb érzelmek (pl. féltékenység) ezek kombinációjából állnak. A szervezet gondolkodó részéhez(tobozmirigy) kötötte az érzelmeket, és feltételezte, hogy sok esetben hasznosak az érzelmek az ember életében, főként, abban, hogy irányítják a gondolkodásunkat.<ref> Pléh Cs. ISBN 978 963 276 052 0 / Descartes pszichológiája vagy pszichológiái 66-7. o.{{jegyzet*| ~ Gondolkodó dolog vagyok. Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő s érzékelő dolgot is. 2. elmélkedés, Boros Gábor ford.{{refhely| </ref>Pléh|66-7. oldal – Descartes pszichológiája vagy pszichológiái}} ~ A (lélek)szenvedélyeinek nevezhetjük az összes bennünk található észlelet- vagy ismeretféleséget ... mert a lélek mindig azoktól a dolgoktól kapja őket, amelyeket ábrázolnak... A lelkünkre vonatkoztatott észleletek hatásait magában a lélekben érezzük. ... Ilyen az öröm, a harag ... észleletei, érzései vagy felindultságai ... amelyet a szellem valamilyen mozgása okoz, tart fenn és erősít meg. <ref>{{refhely| Pléh Cs. ISBN 978 963 276 052 0 / Ész és szenvedély: D. ''A lélek szenvedélyei'' 5.| 42-43.o. ésoldal, 47.o. 2.fejezetoldal és 77. o. </ref>oldal}}}}

[[Baruch Spinoza]] németalföldi filozófus is fontos szerepet játszott az érzelmekről való gondolkodásban. Arisztotelészhez hasonlóan fontosnak és lehetségesnek tartotta az érzelmek megértését. Úgy vélte, hogy az emberiség saját korlátait az érzelmek jobb megértésével és uralásával haladhatja meg. <ref> {{refhely|Mérő| ISBN 978 963 9633 74 2 /Damasio, A.R. Looking for Spinoza. 2003. Harcourt </ref>}}

[[Charles Darwin]] munkássága az érzelmekről új aspektusokkal gazdagította a modern gondolkodást. Darwin haszontalan csökevényeknek tekintette az érzelmeket, úgy vélte, hogy az [[evolúció]]s múlt jeleiként maradtak az ember viselkedésrepertoárjában az érzelmek. Darwin párhuzamot vont az emberek és állatok érzelemkifejezése között. <ref> ''{{refhely|Darwin, Ch: Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése. Bp. Gondolat. (1963.'' </ref>)|}} „Észrevétlenül és nem is tudatosan rájöttem, hogy a megfigyelés és logikus gondolkodás öröme sokkal magasabbrendűmagasabb rendű a sportban elért sikerek öröménél.” <ref> {{refhely|Darwin, Ch: A fajok eredete. Bp. Akadémiai. 1955. Új fordítás Kampis György http://mck.oszk..hu/05000/05011 29.o. 7. fejezet (2004|212.o. </ref>oldal}} 1872-ben írta ''Érzelemkifejezésekről'' könyvét. „Úgy látszik, az agyam... az adatok halmazából általános törvényeket őröl... A magasabbrendűmagasabb rendű esztétikai élvezet megszűnése boldogságvesztést is jelent... gyengíti természetünk érzelmi részét.” <ref>{{refhely| Pléh Cs, ISBN 978 963 276 052 0 |213.o. </ref>oldal}}

Seligman, M.E.P. egy munkatársával igazolta, hogy a tanult tehetetlenség (hiába ügyködsz, nem javul!) rákkeltő a patkánynál. <ref> {{refhely|Mérő ISBN 978 963 9633 74 2 /Seligman, M.E.P.and Mayer, S.F. (1967)Failure to escape traumatic shock. J. of Experimental Psychology, 74, 1-9. </ref>|}} A derűt /optimizmust sikerrel tanította kutyáknak. Azok minden helyzetben törekedtek menekülni a bajból. <ref> {{refhely|Mérő ISBN 978 963 9633 74 2 / |79.o. Seligman, M.E.P. (2006)Learned optimism. Vintage Books </ref>oldal}} [[Flow-élmény|Flow]]: Seligman, Fowler és Csíkszentmihályi fogalmazták meg a pozitív pszichológia tudományos irányzatát 1998.01. első hetében. <ref> {{refhely|Mérő ISBN 978 963 9633 74 2 / A pozitív pszichológia születése |93-5.o. </ref>oldal}}

Antonio Damasio, portugál neurológus/ideggyógyász, fogalmazta meg a szomatikus marker /testi jelző feltevést. Az agyvérzés vagy más sérülés gátolhat érzelmi folyamatokat. Ennek következtében a beteg képtelen dönteni. Képtelen együttérezni mással. A döntés - érzemiérzelmi alapú. A kártyás kísérletben a sérült nem kerüli a veszélyes paklit, csak az egészséges. A '''szomatikus marker''' - „zsigerből” jön. Megérezzük a veszélyt, mielőtt még tudnánk róla. <ref> ISBN 978 963 9633 74 2 /Érzelmek nélkül nincs értelem {{refhely|Mérő|143-150.o. Damasio, A.R. Descartes tévedése. 1996. AduPrint </ref>oldal}}

[[William James]] amerikai pszichológus és [[Carl Lange]] dán fiziológus egy időben mutatta be érzelem-elméletét, amelynek alapja az a feltevés, hogy testi eredetű érzések okozzák az érzelmeket. Elméletüket manapság a pszichológiában [[James–Lange-érzelemelmélet]]ként hivatkozzák. Az elmélet szerint a környezetben felismert változások automatikusan különböző testi változásokhoz vezetnek, és ezek későbbi értelmezése ad címkét a testi állapotnak. „Azért vagyunk szomorúak, mert sírunk, azért vagyunk dühösek, mert támadunk, azért félünk, mert reszketünk.” – írta William James. Noha az elmélet erősen intuíció-ellenes és ellentmond a hétköznapi elképzeléseknek (t.i. sokan úgy gondolják, azért sírunk, mert szomorúak vagyunk), többféle kísérleti támogatást kapott a 20. század második felében.<ref> {{refhely|Mérő László: Az érzelmek logikája ISBN 978 963 9633 74 2 / |38.o. </ref>oldal}}

Az érzelmeket újabban az [[ember-gép kapcsolat]] [[tervezés]]ében is figyelembe veszik. <ref> {{refhely|Mérő László: Az érzelmek logikája ISBN 978 963 9633 74 2 / Érzelmek a poligráfon |28.o. </ref>oldal}}