„Bustya Endre” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép
a →‎Munkássága: halott link feltámasztása
26. sor:
==Munkássága==
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #D2BFF2| „''Bustya Endre irodalomtörténész és szerkesztő volt az a filológus, aki legtöbbet tudott Ady Endréről. Budapesti fennforgó vagy született Ady-szakértők is gyakran „igénybe vették” segítségét. Négyszáz dossziét hagyott Ady-kutatásaiból a református egyházra.''”
&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; Szőcs István<ref>Szőcs István: Akkor végül is ki a perverz? ''[[Helikon (folyóirat, 1990–)|Helikon]]'', 2011. nov.10. [httphttps://www.helikon.ro/regi/index.php?m_r=2732]</ref>}}
A [[marosvásárhely]]i [[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952)|Szabad Szó]] 1945-ben közölte első cikkeit. Hazai és magyarországi lapokban és szakfolyóiratokban jelentek meg irodalom- és könyvtörténeti tanulmányai, adatközlései, prózafordításai, recenziói, glosszái. Irodalomtörténészi tevékenységének két fő területe a [[18. század]] előtti magyar irodalom és a [[20. század]] első két évtizedének magyar irodalma, főképp [[Ady Endre]] életműve, amelynek egyik legalaposabb ismerője és kutatója. A középiskolák IX. osztálya számára kiadott ''Magyar irodalomtörténet''ben (1949) a [[felvilágosodás]] kora előtti fejezeteket írta; közölte ''A Kányádi Töredék'' c. alatt a Teleki Tékában felfedezett [[16. század]] eleji nyelvemléket ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1972/2).