„Aszkézis” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
== A keresztény egyházakban ==
 
A [[Szentírás]]ban egyszer fordul elő (<ref>ApCsel 24,16)</ref>; ehelyüttehelyett rokon fogalmai számtalanszor, például a [[böjt]] (''az [[Ószövetség]]ben gyakran: önsanyargatás''), az [[önmegtagadás]] és a [[virrasztás]].
 
Az egyházi irodalomban a [[3. század]]ban [[Alexandriai Kelemen]] és [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] honosította meg.
24. sor:
* Alapvető és tévedhetetlen szabályozójának a katolikus egyház tekintélyét fogadja el.
 
Keresztény szakírók az aszkézist az erkölcsi élet alapfeltételének tekintik, mert úgy vélik, hogy az [[áteredő bűn]] megfosztotta akaratunkat az érzéki rész fölötti teljes uralomtól. A test és lélek ellentétét tovább élezik a [[személyes bűn]]ök és a belőlük fakadó [[víciumok]] — tehát az erényeket, állandóan fejlődő, természetfölötti erkölcsiségünket nem születésünkkel kapjuk, hanem meg kell harcolnunk értük. [[Pál apostol|Szent Pál]] drámai módon írja le <ref>(Róm 7,14-24; 13,13-14; Kol 3,5-8)</ref> a test és a lélek harcát, amiben az ember fájdalmak közepette veti le magáról a „bűn testét” és ölti magára a Krisztus szerinti új embert. A kereszténynek készen kell állnia a harcra, mint a fegyverbe öltözött katonának <ref>(Ef 6,10-18)</ref> vagy a sokat edzett atlétának <ref>(1Kor 9,24-27; Fil 3,12-14)</ref>. Folyamatos lemondással kell tökéletesednie, hogy hasonlóvá válhasson [[Krisztus]]hoz, aki ezt kifejezetten parancsolta <ref>(vö. Mt 5,48)</ref>.
 
=== Eszközei ===
39. sor:
* [[vezeklés]] a [[cilicium]]mal, [[vezeklőöv]]vel, ostorral stb.
 
A szív tisztulásában nagy szerepe lehet az [[evangélium]]i tanácsoknak, a magánynak és a csendnek. [[Krisztus]] szerint a földi javak önmagukban nem rosszak, de követőitől megkívánja a teljes függetlenségre törekvést <ref>(vö. Lk 14,33; Mt 19,23)</ref>, az evangélium hirdetőitől pedig a kemény életet és a teljes szegénységet <ref>(Mk 6,8)</ref>.
 
A belső aszkézis eszközei az [[alázat]] és az [[imádság]]. Az alázatosság oltja ki az önszeretetet, állítja helyébe fokozatosan az öngyűlölettel a teljes istenre hagyatkozást és a lelki gyermekséget; kiirtja a gőgből fakadó [[víciumok]]at, főként a dicsőség- és uralomvágyat. Belőle fakad az az [[engedelmesség]], amely az önelégültség helyébe kialakítja az önmegvetést és az Isten akarata iránti teljes odaadást. Az imádság indítja el a lelket a [[kontempláció]] felé. Közvetlenül kapcsolódik hozzá a [[lelkiismeretvizsgálatlelkiismeret]]-vizsgálat.
 
=== Formái ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszkézis