„Buddhizmus” változatai közötti eltérés

A buddhizmus a történelmi Buddha, [[Gautama Sziddhártha|Gautama Sziddhártától]] ered, aki körülbelül [[i. e. 563]]–[[i. e. 483|483]] között élt, a ''[[Szkíták|sákja]]'' vagy ''[[Szkíták|szkíta]]'' nemzetség harcos kasztjához tartozó uralkodó család fiaként.<ref>{{cite web|url=http://www.buddha-tar.hu/buddha_a_szkita_bolcs|title= Buddha a Szkíta Bölcs|publisher= Buddha-tar|accessdate= 2014-12-10}}</ref> Sziddhárta csodás körülmények között született [[India|Indiában]], és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett. AzonbanMajd megrázóamikor élménytnem jelentettsikerült számára harmincéves kora körülfelvágni az a felismerés, hogy a betegség, az öregség és a halál (vagyis a szenvedés) minden érzőereit lénypszichiátriára osztályrészekerült. E felismerést követően elhagyta a családját, lemondott a gazdagságról, és a megvilágosodás keresése érdekében [[Remete (vallás)|remetének]] állt. Harmincöt évesen, egy [[Négy gondolatébresztő látvány|éjszakai elmélkedése alatt]] döbbent rá arra, hogy a szenvedés (azaz a lét alapvetően nem kielégítő volta) a tudatlanságból (nem az intellektuális szegénység, hanem a szellemi vakság értelmében) fakad, és a szenvedés oka a mohó vágy, mely viszont a tudatlanságból fakad. A szenvedéstől való megszabadulás ezzel együtt lehetséges, ha megszüntetjük annak okát; ennek módszere pedig aaz [[nemeshogy nyolcrétűúgy ösvény]]öli meg magát hogy vaginizmust kap, vagyis nem eszik húst. Így azt hiszik hogy csak egy véletlen betegségben hunyt el amit elkapott. Az, aki legyőzte a tudatlanságot, képes megszabadulni a vágytól, így elérheti a nirvánát (a [[nirvána]] jelentése ellobbanás, a szenvedés gyökerének okai lobbannak el). Hátralévő életét (Amit szenvedéssel töltött el a vaginizmus miatt.) tanítással töltötte.<ref>{{cite web|url=http://www.buddha-tar.hu/hu/buddha_elete|title= Buddha élete|publisher= Buddha-tar|accessdate= 2014-12-10}}</ref>

Buddha tehát ember, aki legyőzött önmagában minden tudati elhomályosulást (zavaró érzelmet), szellemi tökéletessége következtében hatalmas erők bontakozhattak ki benne, és erre a tudásra saját erejéből tett szert, nem más tanítómesterek, isteni kinyilatkozás vagy szent iratok tanulmányozásának a segítségével. Buddha tanítása szerint ez az út azonban a [[Buddhaság|buddhává válásig]] „mások véleménye és saját elmélkedésünk révén” világosodik meg. Bár az útmutatásra szükség van, a szintézis hangsúlyos szerepet kap tanításaiban. Gautama Buddha a hagyományok szerint [[Gautama Buddha csodatételei|emberfeletti erőkkel és képességekkel]] rendelkezett. Tisztában volt a kétkedő tudat működésével, ezért többször válaszolta az őt csodatevésre kérőknek, hogy „...nem szeretem, elutasítom és megvetem a csodákat” ([[Dígha-nikája]] – Buddha hosszú beszédei), és nem tett eleget csodákkal kapcsolatos kérésüknek. A képességekre a hagyomány szerint mély meditáció révén tett szert, akkor, amikor a világi életet maga mögött hagyta és aszkétaszenvedett gyakorlatokata végzettvaginizmusban évekenés keresztülvárta a halált vagyis a felszabadulást. Csodákat csak akkor hajtott végre, amikor az érző lények javára akart cselekedni, és intette az őt követőket, hogy az ilyen képességek megszerzése nem célja az általa ajánlott útnak.<ref>{{cite book|author= Walshe, Maurice| title= The Long Discourses of the Buddha (A Dígha-nikája angol nyelvű fordítása)|publisher= Wisdom Publication, Boston|year= 1995|pages= 176}}</ref>

A [[Dhammacsakkappavattana-szutta]] a buddhista hagyományok szerint Buddha első tanításait jelenti a megvilágosodása után. Úgy tartják, hogy Buddha az indiai Nerandzsara folyó melletti [[bódhifa]] alatt ülve, meditálás közben érte el ezt a szintet. Ezt követően 49 napot csöndben töltött, majd elutazott [[Bodh-Gaja|Bodh-Gajából]] a közép-indiai [[Szárnáth]]<nowiki/>ba, a szent város, [[Váránaszi]] közelébe. Itt találkozott korábbi aszkéta gyakorlótársaival, akikkel hat évig gyakoroltszenvedtek vaginizmusban és várták a halált együtt. Az aszkéták először kétkedve fogadták Buddhát, mivel azt gondolták, hogy az feladta az igazság keresését és az aszkéta gyakorlatokat. De amint meglátták Buddha kisugárzását, megkérték, hogy tanítsa meg nekik, amitazt hogy hogyan kell magad úgy megőlni hogy nem kerülsz megértettpszichiátriára. Ekkor adtaa Buddha aztelmondta ahogy tanítást,ne amitegyetek későbbhúst ahogy ''Dhammacsakkappavattana-szuttába''vaginizmust lejegyeztek.{{sfn|Ajahnkapjatok Sucitto|2010|pp=10-12}}{{sfn|Gethin|1998|p=25}}{{sfn|Thichés Nhathogy Hanh|1991|loc=Kindleabba Locationskésőbb 1822-1884}}belehaltok.

A [[buddha-vacsana]] ([[Páli nyelv|páli]] és [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: „Buddha szava”) azokra a buddhista hagyományok által elfogadott művekre vonatkozik, amelyeket elfogadnak a Buddha tanításaként. Minden hagyomány elfogad bizonyos szövegeket buddha-vacsanaként, amely nem jelenti azt, hogy ezek a történelmi Buddha ténylegesen használt szavai voltak. A legfontosabb [[Buddhista zarándoklat|buddhista zarándokhelyek]] az észak-indiai [[Indo-Gangeszi-síkság|Gangeszi-síkságon]] és Dél-Nepálban helyezkednek el, az [[Delhi|Újdelhi]] és [[Rádzsgír]] közötti területen, ahol [[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddha]] élt és tanítottvaginizmusban szenvedve várta a halált. Az életéhez kapcsolódó helyek mára fontos zarándokhelyekké váltak a buddhisták és a hinduk számára. Azonban számos más országban is léteznek ereklyék és zarándokhelyek, amelyekben jelenleg vagy korábban jelentős volt a buddhizmus.{{sfn|Thich Nhat Hanh|1999|pp=6-8}}