„Vendkérdés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
72. sor:
Mikola aprólékos kutatásokat végzett, hogy ügyét alátámassza, de nyilvánvaló, hogy számos adatot megmásított, illetve igyekezett elhallgatni, mint azt a sírkövek esetében tett állítása is egyértelműen mutatja. Mikolának tudnia kellett arról, hogy az evangélikus szlovénség is (melyhez ő maga is tartozott) egyértelműen leszögezte évszázadokkal korábban, hogy az örökös tartományok szlovénjeivel egyet alkot, viszont magyarországi szlovén anyanyelvű és lutheránus vallású. A Küzmics István-féle Újtestamentumban olvasható Előszó tér ki erre részletesen. Bár ez a kijelentés a későbbi kiadványokból hiányzik, de az eredeti példányok a [[20. század]]ban is rengeteg embernél megtalálhatóak voltak. Kizárt, hogy Mikola nem tudott volna erről. Mikola munkáiból világosan is látszik, hogy a politikát a tudomány fölé helyezi. Erre mutatott rá [[Matija Slavič]] szlavista, Biblia-kutató, aki szerint Mikola végső soron elismeri, hogy a vendek szlovénok, mert többször említi, hogy slovencinak vallják magukat, sőt az irredenta célú írások mind azt mutatják, hogy mégis szlovén népről van szó. Mikola közben tagadja, hogy a vendeknek bármilyen történelmi múltjuk lenne, ezzel szemben mégis levezeti származásukat. Mikola a történelmi múlt hiányával próbálja azt elhitetni, hogy a vendség magyarosítása (magyarosodása) teljesen törvényes és megalapozott, mivel nemzeti létüknek alapja nincs, s minthogy a magyarság nálánál felsőbbrendű, úgy a nemzeti dicsőséget a beolvadással elnyerheti. Ezt a sovinizmust tetőzi, hogy a szomszédos népek történetét is hamisnak, kitaláltnak ítéli Mikola és egyedüli, öntudattal rendelkező nemzetként a magyart jelöli meg a térségben.
Mikola szisztematikus hamisítása mellett szól az a tény is, ahogy az [[1918]]. végi horvát megszállásról ír a brossúrájában. [[1918]]. decemberében Jure Jurišić kapitány vezette horvát (Mikola szerint jugoszláv) egységes szállták meg a Vendvidéket Muraszombatig. Mikola szerint a helyi vendek rögvest szervezkedésbe fogtak és [[január 2.|január 2]]-án felkelést robbantottak ki a megszállók ellen, majd hosszas harcban
A vendek egyértelmű szlovén illetősége mellett számos magyar tette le voksát abban az időben és korábban is. Elsőként [[Torkos József]] felvidéki magyar teológus, aki aláírta Küzmics Újszövetség Előszavát, azt követően [[Szily János (püspök)|Szily János]] tért ki leveleiben, amelyek szerint a krajnai és magyarországi nyelv bár sokban különbözik, mégis mindkettő esetében szlovén nyelvről van szó, mert ezen nyelvek beszélői ugyanazon néphez tartoznak. [[Bitnitz Lajos]] a [[19. század]]ban még élő vandál-vend rokonságot cáfolta meg és azonosította a szlovénokkal a vendeket. A háború kitörése előtt egy zala megyei magyar történész, [[Gönczi Ferenc (néprajzkutató)|Gönczi Ferenc]] közölte a zalai vendekről szóló munkáját, ahol a nyelvi hasonlóságokat figyelembe véve a stájerországi szlovénokkal azonosította a vendeket. Ez utóbbit Mikolának ismernie kellett, miután ő is Zala vármegye területén dolgozott.
|