„Nemzeti dal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
A nemzeti mint eposzi jelzőnek a mai abszurd, groteszk használata Esterházy Péter szerint úgy érhető tetten ha az ilyenek elé tesszük a nemzeti szót: nemzeti Nemzeti dal, ma így kéne hívni |
||
24. sor:
Petőfi a verset [[1848]]. [[március 13.|március 13-án]], két nappal a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (''Rajta magyar, hí a haza!'') azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.<ref>[http://erdely.ma/dokumentum.php?id=113333&cim=az_1848/49_es_magyar_forradalom_es_szabadsagharc Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc] – Erdély.ma, 2012. március 15.</ref>
Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet [[március 19.|március 19]]-ére tervezett a pesti ifjúság. A [[első bécsi forradalom|bécsi forradalom]] hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, a [[Pilvax]] kávéházban olvasta fel a verset.
A ''Nemzeti dal'' a [[12 pont]]tal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.
A nyomda előtt szavalta el a nép közösen a nemzeti dal eskü szövegét, ahogyan arról a [[Pesti Hírlap]] 1848. március 17-i száma megemlékezik. Nem mellesleg a Pesti Hírlapot is itt nyomták, a Hatvani utcában fellelhető Horváth házban, Landerer Lajos kiadótulajdonosnál (ma a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarka az Astoria és a Ferenciek tere között).
A Pesti Hírlap fenti vezércikkében így írja le az eseményt:
| |||