„Páka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
|||
32. sor:
A település a [[14. század|14]]-[[15. század]]ban a ''hegyesdi vár''hoz tartozott.
Első említése [[1389]]-ből való. A pákai uradalomhoz tartozott Szentpéterfölde, Pördefölde, Vétyem, Dömeföld, Csömödér, Hernyék, Alsó- és
[[1431]]-ben ''Széchenyi László'' tulajdona volt, de még az évben elzálogosították a ''Rozgonyiaknak''. [[1440]]-ben azonban a birtokot elvesztette, mert ''Erzsébet királynő'' hűtlenség vádjával elkobozta pákai kastélyát és tartozékait. A királynő azokat ''Zágorhidai Demeternek'' juttatta. Néhány év múlva azonban, [[1447]]-ben a ''Széchenyiek'', a ''Perényiekkel'' együtt tulajdonosai a várnak. A következő évben a Szécsiek adták részüket zálogba. [[1457]]-ben [[Újlaki Miklós]]-sal szemben a '''Bánffyak''' szerzik meg egy részét. Páka ebben az időben is jelentős település, oppidum, azaz [[mezőváros]] volt. [[1541]]-ben a zalavári konvent ítélete alapján a pákai plébánosnak, Gergelynek adományozott egy malomhelyet. Egyébként ''Bánffy Lászlónak'' 12 portája volt a faluban. [[1545]]-ben [[Nádasdy Tamás]] az oppidum felét zálogba vette Pukhain Dorottyától, Erdődy Péter feleségétől.
56. sor:
[[1828]]-ban az úrbéres faluban a művelést két egyenlő nagyságú vetésforgóval oldották meg, búzát, rozst és kukoricát vetettek. A hercegi uradalomnak kilencedet és tizedet természetben adtak. A szőlők után hegyvámot és tizedet fizettek. Egy kovács és egy mészáros dolgozott a faluban.
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] után súlyos terheket viselő egykori jobbágyok Páka és a szomszédos települések (Csömödér, Zebecke, Kissziget, Ortaháza, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Oltárc, Tolmács) lakói az irtásföldekről megtagadták a tizedet, és hegyvámot sem fizették.
A [[20. század]] első felében a novai járáshoz tartozó körjegyzőség, anyakönyvi székhely és körorvosi központ. [[1925]]-ben 3 vegyeskereskedés, 3 kocsma, 7 cipész, 2 asztalos és 1 szabó működött. A katolikus elemi iskola két tantermében két tanító dolgozott. Fontos szerepet látott el a Hangya fogyasztási szövetkezet és gazdakör is. Volt egy nyersolajjal hajtott és egy vízimalom.
A legnagyobb birtokos, herceg [[Eszterházy Pál]] 917 hold és Imreh György, pördeföldei birtokos 155 hold fölött
A [[második világháború]] után nagy veszteség érte a falut: 31 hősi halott katona, elhurcolt, meggyilkolt zsidó és ártatlanul megölt polgári áldozata volt a szörnyű időknek. A [[Magyarországi földreform (1945)|földosztáskor]] 73 személy kapott földet a nagybirtokokból. [[1949]]-ben az 1471 hektár területű településen, 242 lakóházban 1206 fő lakott. Autóbusz
Általános iskolája a modernizálás után a környék legjobban felszerelt intézménye lett. A rendszerváltás után az infrastruktúra sokat javult. [[1992]]-ben elkészítették a település címerét.
| |||