„Fehérfarkú gnú” változatai közötti eltérés

Ott aholAhol a két gnúfajt egy helyen tartják, hibrid állatok is megjelennek, és mivel ezek ivarképesek, mindkét gnúfajnak a génállományát károsítják.<ref name=iucn/><ref name=hybrid4>{{cite journal|last=Grobler|first=J. P.|author2=Rushworth, I. |author3=Brink, J. S. |author4=Bloomer, P. |author5=Kotze, A. |author6=Reilly, B. |author7= Vrahimis, S. |title=Management of hybridization in an endemic species: decision making in the face of imperfect information in the case of the black wildebeest—''Connochaetes gnou''|journal=European Journal of Wildlife Research|date=5 August 2011|volume=57 |issue=5 |pages=997–1006 |doi=10.1007/s10344-011-0567-1 |issn=1439-0574}}</ref> Korábban, mielőtt a fehér ember Dél-Afrikába érkezett volna, hatalmas csordákat alkotott ez az antilopfaj. Azonban az ember a 19. század végére, majdnem teljesen kiirtotta; csak kevesebb, mint 600&nbsp;példány maradottmaradt életben.<ref name=estes3/> A mai állatok, azon kevés fehérfarkú gnúknakgnúnak a leszármazottai, melyek magán vadasparkokban és állatkertekben éltek. Azok felszaporításával sikerült megmenteni a fajt.<ref name=iucn/>

A mai világszintű állományt, körülbelül 18&nbsp;ezer főre becsülik; ezekből vagy 7000&nbsp;állat Namíbiában, különböző farmokon él - Namíbia egyébként nem tartozik az ősi előfordulási területe közé. Eme gnúk 80%-a magántulajdonban levő területeken él, csak 20%-a található meg a hivatalos rezervátumokban. A megfigyelések szerint, az állományok növekedésnek indultak, főleg azok, amelyek valakiknekvalakinek a tulajdonai; emiatt a [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''(IUCN)'' [[nem fenyegetett faj]]nak minősíti a fehérfarkú gnút. A namíbiai betelepítés annyira sikeres volt, hogy 1982-ben 150&nbsp;példányból, 1992-re 7000&nbsp;fős állomány jött létre.<ref name=iucn/><ref name=adw/>

[[Fájl:Stamp GDR 1963 Michel 1095.JPG|bélyegkép|jobbra|150px|AzA állatfehérfarkú egygnú postabélyegen]]

Ez az antilop rajta van, a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó Natal tartomány címerén. Az évek során a közigazgatás többször is ábrázoltatta ezt az állatot a postabélyegeken, továbbá az öt értékű [[dél-afrikai rand]]on értékűn is fehérfarkú gnú látható.<ref name=mammal/><ref>{{cite web | url=http://www.samint.co.za/R5.aspx | title=Circulation Coins: Five Rand (R5) | publisher=South African Mint Company | year=2011 | accessdate=16 February 2014}}</ref>

Habár manapság már nem fordul elő, az egykori történelmi elterjedési területén, korábban ebben a térségben ez a növényevő állat a leggyakoribb zsákmánynak számított. Talán a helybéli oroszlánoknak a főfogása volt. Manapság közgazdaságilag igen fontos szerepet töltenek be, mivel sok [[turizmus|turistát]] vonzanak azokhoz a farmokhoz és vadasparkokhoz, ahol vannak. Mivel megint elszaporodtak, egyeseket újból leölnek bőrükért és [[hús]]ukért; bár amintmint a csíkos gnú esetében, a húsa száraz, kemény és rágós; viszont a bőre értékes.<ref name=nowak/> A gnú húsát megszárítják, és ''biltong''ot készítenek belőle - ez a dél-afrikai bennszülött konyha egyik kedvelt része. A tehén húsa puhább, mint a bikáé, főleg ősszel.<ref>{{cite journal|last=Hoffman|first=L. C. |author2=Van Schalkwyk, S. |author3=Muller, N.|title=Effect of season and gender on the physical and chemical composition of black wildebeest meat|journal=South African Journal of Wildlife Research|date=October 2009 |volume=39|issue=2 |pages=170–4 |doi=10.3957/056.039.0208}}</ref> A fehérfarkú gnú tízszer több húst ad, mint a [[Thomson-gazella]] ''(Eudorcas thomsonii)''.<ref name=schaller>{{cite book|last=Schaller|first=G. B.|title=The Serengeti Lion : A Study of Predator-prey Relations|year=1976|publisher=University of Chicago Press |location=Chicago |isbn=022-6736-601 |page=217}}</ref> A hosszú, selymes farkszőrzetéből légyhessegetőt készítenek.<ref name=nowak/>