„Dzseras” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (Historyfeelings), visszaállítva BinBot szerkesztésére: nem értelmes |
||
96. sor:
A Szeleukiában [[359]]-ben tartott [[zsinat]]on Exersius, a 451-ben tartott [[Khalkédóni zsinat]]on Plancus püspök képviselte a várost.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=4"/> A [[Bizánci Birodalom|bizánci]] uralom alatt az [[5. század|5.]] és a [[6. század]]ban számos római kori [[templom]]ot lebontottak vagy átalakítottak, amelyek helyére keresztény templomokat emeltek. Az ásatások során eddig 14 bizánci korból származó templomot tártak fel, melyek közül a legszebbek [[I. Iusztinianosz bizánci császár|Justinianus]] ([[527]]-[[565]]) korából származnak. Ezeket az épületeket márvánnyal és mozaikokkal díszítették. Később a [[Perzsák|perzsa]] [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] ([[614]]-ben) majd az [[arabok]] ([[638]]-ban) foglalták el a várost. A harcok során Gerasza épületei súlyosan megrongálódtak, a pusztítást ezenkívül sorozatos [[földrengés]]ek is fokozták. Lakott területe az eredeti méretéhez képest a negyedére zsugorodott.
A római és bizánci korból származó romok közé kisméretű épületeket emeltek, köztük egy [[mecset]]et is. A fórum nyugati oldalán az ásatások során a 8. századból származó, mozaikpadlókkal díszített épületmaradványokat tártak fel. A [[12. század]]ban [[Türoszi Vilmos]] történetíró leírása szerint majdnem lakatlan volt leszámítva, hogy [[Damaszkusz]] kormányzója az Artemisz-templomot erőddé alakíttatta, hogy így védekezzen a keresztes lovagok támadása ellen, akik azonban [[II. Balduin jeruzsálemi király|II. Balduin]] jeruzsálemi király uralkodása alatt ([[1118]]-[[1131]]) meghódították a területet.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=4"/> Később Gerasza teljesen elnéptelenedett,
== A város ==
| |||