„Károlyi-kastély (Nagymágocs)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
40. sor:
A [[Károlyi család]] az addig a vásárhelyi lakosok által bérelt Mágocs területét hamarosan házi kezelésbe vonta. A puszta [[1748]]-ban már kizárólag uradalmi gazdálkodási célokat szolgált, amelynek - ahogy akkor mondták - intézője, vagy jószágkormányzója [[Szendrey Júlia]] apja Szendrey Ignác volt.<ref>http://www.origo.hu/utazas/20090521-belfoldi-turizmus-alfold-magyarorszagi-kastelyok.html</ref> [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] [[1743]]-as halála után egyetlen élő fia, [[Károlyi Ferenc]] lett a hatalmas uradalmak tulajdonosa. Az [[1771]]-es úrbéri vizsgálat tanúsága szerint ekkor már ismét a vásárhelyiek bérelték közlegelő céljára a Károlyi-birtok jelentős részét, amely ekkor már Ferenc gróf fiának, [[Károlyi Antal (táborszernagy)|Károlyi Antal]] tábornoknak a tulajdonát képezte.
Antal gróf [[1791]]-ben bekövetkezett halála után fia, József örökölte a csongrádi és a vásárhelyi uradalmat, majd [[1803]]-ban bekövetkezett halála után kiskorú gyermekeire, I. Istvánra, I. Lajosra és I. Györgyre szállt a vagyon.
Amikor [[1827]]-ben nagykorúvá nyilvánították a fivéreket, az addig közösen kezelt családi birtokokat is felosztották egymás között. A csongrádi és a vásárhelyi uradalomból a mágocsi rész amelyet Külső-[[Derekegyház]]ának neveztek
A Károlyi grófok első mágocsi kúriája nem tudni pontosan, hogy mikor épült fel, a rezidencia első említése [[Károlyi Lajos (főispán)|Károlyi Lajos]] birtokossága idején, [[1855]]-ben történt Palugyay leírásában. A parkban található, talapzatának évszáma szerint [[1771]]-ből származó "Négy évszak" szoborcsoport másodlagos elhelyezésű. A leírásban a rezidenciához tartozó kiterjedt vadaskertről is említés történt. A mára lebontott régi kúria a jelenlegi kastély és a tóparti ház között állt.
| |||