„Gyermekágyi láz” változatai közötti eltérés

kiadás</ref> Négy évvel később [[Semmelweis Ignác]] kimutatta, hogy a szegényes higiéniai körülmények között működő kórházak, a tisztaság, valamint az orvosok kézfertőtlenítésének hiánya az oka, hogy különösen magas a betegség előfordulása a szülészeti osztályokon. Semmelweis vizsgálatai szerint az [[1840-es évek]] derekán a ''Bécsi Általános kórház'' I. sz. szülészetén tízszer annyi asszony halt meg gyermekágyi lázban, mint a II. számún. Kizárásos alapon arra jött rá, hogy ennek okai a boncolás után kézfertőtlenítés nélkül a vajúdó nőket vizsgáló orvostanhallgatók voltak, akik csak az egyes klinikán ügyködtek, míg a kettesen a bábák vezették le a szüléseket.<ref>[http://www.deutschlandfunk.de/kaempfer-gegen-das-kindbettfieber.871.de.html?dram:article_id=127280 A gyermekágyi láz ellen {{de}}]</ref> Azonban még olyan lángeszűneves tudósok is, tagadták ezt az összefüggést mint, [[Rudolf Virchow]] tagadták azokban az évtizedekben.<ref>[http://www.pathologie.uni-wuerzburg.de/geschichte/virchow_in_wuerzburg/forschung/puerperalsepsis/semmelweis_zitat/ Semmelweis vs. Virchow {{de}}]</ref> Még egy 1896-ban kiadott tankönyv is a női testben feléledő „miazmák” kedvezőtlen hatásának tulajdonítja.<ref>[http://www.med-serv.de/medizin-buch-kuhne_heilwissenschaft-0-25-6.html Gyógyászat, 1896 {{de}}]</ref>