„Mayerlingi tragédia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Játékfilmek: direkt link ki
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (más néven, mégis, még egyszer, még inkább, több száz, kör alakú stb.)
82. sor:
Ez azonban nem tekinthető valósnak és több ponton is támadható. A cáfolatok szerint Rudolf megkoronázása (és egyben az alkotmányra való felesketése) már a kiegyezéskor és 1876-ban is felmerült, tehát nem lenne államcsínynek tekinthető, illetve valószínűtlennek tartják, hogy az akkor kegyvesztetté vált grófnénak ilyen titkos információkat kiadott volna János Szalvátor. Azt is kétségbe vonják, hogy ha valóban szó lett volna ilyenről, akkor kérdéses, hogy Andrássy 3 nappal Rudolf halála után előhozakodott volna ugyanezzel a témával az új trónörökös, fiával Ferenc Ferdinánddal kapcsolatban.<ref>Hamann, 2008, 563-564.oldal</ref>
 
Peter Pötschner (1924-2012), restaurátor, a bécsi szobrok, épületek és festmények szakértője,<ref>[http://www.bda.at/text/136/Aktuell/17744/HR-Dr-Peter-Poetschner-1924-2012 HR Dr. Peter Pötschner, 1924 - 2012]</ref> tíz év kutatása után kifejtette saját elképzelésit a Mayerlingben történtekkel kapcsolatban. Megvizsgálva a két áldozatról készült fényképeket, festményeket arra a következtetésre jutott, hogy Rudolf és Maria álla, orra és füleik feltűnő hasonlóságot mutat, és hogy valójában féltestvérek voltak, és erről a tényről nem sokkal a tragédia előtt értesítette Ferenc József a fiát. A feltételezés koránt semkorántsem volt újkeletű, mert már Ernst Planitz 1889-ben megjelent művében (''Die volle Wahrheit über den Tod des Kronprinzen Rudolf von Österreich''), is említést tett arról a bécsi pletykáról, hogy Marie Von Vetsera Ferenc József törvénytelen lánya volt. Pötschner munkájában a Vetsera család múltját vizsgálva bizonyítottnak látta a tényt, hogy Maria törvénytelen gyermek volt. Átvizsgálva ugyanis a rendelkezésre álló iratokat, arra a következtetése jutott, hogy az apa, Albin Baltazzi tíz hónappal és 12 nappal a lány születése előtt távozott otthonról, és diplomataként dolgozott Szentpéterváron. Albin karrierjének gyors előrehaladásában is a császárnak tett "kényes szívességek nyújtásában" kereste. A házas felek ekkorra már elhidegültek egymástól és Helene férje távozása után is Bécsben maradt. A legfőbb érvként azonban azt hozza fel, ahogy Helene felbőszült, azon a tényen, hogy Larisch grófné titokban megszervezte lánya és a trónörökös közötti találkákat.<ref name="Reference111"/>
 
=== Gyilkosság? ===