„Lipcse (Németország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
|magasság=113
|irányítószám=04003–04357
|szélességi fok=51 |szélességi ívperc=20
|hosszúsági fok=12
|terület= 297,60
|népesség= 510 651
|népesség_év= 2008
|népsűrűség= 1716
21. sor:
|rendszám=L
|weboldal=www.leipzig.de/
|polgármester=[[Burkhard Jung]] ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]])
}}
[[Kép:Leipzig um 1650.jpg|jobbra|bélyegkép|263px|Lipcse városa, [[1650]]-ben]]
32. sor:
[[1519]]. [[június 27.]] és [[július 16.]] között [[Luther Márton]], [[Andreas Karlstadt]] és [[Johann Eck]] közt zajlott a ''Lipcsei Disputa'', amelyen – a [[protestantizmus|protestánsok]] szerint – Luther megvédte hittételeit.
[[1813]]. [[október 16.|október 16-tól]]
[[1839]]-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a [[19. század]] végére a lakosság száma rohamosan nőtt, [[1871]]-ben már 100 000 volt.
39. sor:
=== A város nevei a történelem során ===
{| {{széptáblázat}}
| bgcolor="#dfdfdf" | '''Év'''
| align="center" width="60" |
| align="center" width="60" | 1015
| align="center" width="60" | 1165
| align="center" width="60" | 1220
| align="center" width="60" | 1232
| align="center" width="60" | 1402
| align="center" width="60" | 1459
| align="center" width="60" | 1494
| align="center" width="60" | 1507
|-
| bgcolor="#dfdfdf" | '''Aktuális városnév'''
| align="center" | Lipsk
| align="center" | Libzi
| align="center" | Lipz
| align="center" | Liptzick
| align="center" | Lipzic
| align="center" | Leiptzgk
| align="center" | Leipczigk
| align="center" | Lips
| align="center" | Leipzig
|}
69. sor:
Lipcse lakossága a [[reformáció]]ig a [[merseburg]]i egyházmegyéhez tartozott. A [[13. század]]ban négy [[kolostor]]t alapítottak itt: a ''Szent Pál''t a [[Domonkos-rend]], a ''Szent Tamás''t az [[Ágoston-rend]], a ''Szentlélek'' kolostort a [[ferences rend]] a ''Szent György''öt pedig a [[ciszterciek]] és a [[bencések]].
[[1697]] óta Lipcsében újra vannak római katolikus szentmisék. [[1921]]-ben a Meißeni Egyházközség (mai nevén Drezda-Meißeni) újra helyreállt, a „Vásárvárosban” van az esperesség székhelye. Lipcse katolikus főszékesegyháza a ''[[Szentháromság]]-bazilika. [[2016]]-ban a főegyházmegye felkérte a várost a ''100. Német Katolikusnap'' megrendezésére.
77. sor:
A két nagy egyház mellett léteznek itt olyan evangéliumi szabadegyházak is, mint a német szabadegyházak szövetsége, a [[Baptizmus|baptisták]], a [[Metodizmus|metodisták]], a [[mennoniták]] és a [[Hetednapi Adventista Egyház]]. Itt székel a Testvéri Közösségek Munkaközösségének országos elnöksége.
A lipcsei zsidóság első említése [[III. Henrik meisseni őrgróf]] [[1248]]-as oklevelében esik meg. [[1800]] után alakul meg az első zsidó hitközség. A [[nemzetiszocializmus]] korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai
Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és az [[iszlám]]hitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, a [[kereszténység]] után [[2009]]-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobb [[mecset]] az ''Ar-Rahman-mecset'', amely a DİTİB török-iszlám közösségé.
| |||