„Richard Strauss” változatai közötti eltérés

=== Bécs, MümchenMünchen (1919–1949) ===

Bécsi évei alatt támogatja a neves színházi rendező, [[Max Reinhardt]] és Hugo von Hofmannsthal által kezdeményezett [[Salzburgi Ünnepi Játékok]] elindítását, a fesztivál első opera előadását, [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] [[Don Giovanni]]ját 1922-ben R. Strausső vezényli.

Opera igazgatóiOperaigazgatói tevékenysége [[Bécs]]ben 1924-ben lezárultlezárul, ettől kezdve már csak zeneszerzői és karmesteri tevékenységet folytat.

[[File:Cebotaristraussboehm1935.png |bélyegkép|300px|jobbra|<center>[[Maria Cebotari]], Richard Strauss, [[Karl Böhm]] és amás főszereplők [[A hallgatag asszony]] 1935-ös bemutatóján</center>]]

Hugo von Hofmannsthal halála után [[Stefan Zweig]] lett R.a Strauss librettó írójalibrettóírója. Újabb operájának, ''[[A hallgatag asszony]]nak'' befejezett librettóját Zweig 1933-ban juttatta el a zeneszerzőhöz, szinte egyszerre [[Adolf Hitler]] kancellárrá választásával. [[Joseph Goebbels]] találkozásaik alkalmával érzékeltette, hogy a librettista személye az író származása miatt nem szerencsés, a drezdai próbák idején csak Strauss követelésére írták fel Zweig nevét a plakátokra, a bemutatótólbemutatóról Hitler távol maradt, és csak egy további előadás tartottak. Az operának további kihatása volt a komponista életére, a német titkosszolgálat figyelte Strauss és Zweig levelezését, Hitler utasította Goebbelst, hogy „egészségi okokból” mondassa le a zeneszerzőt a Birodalmi Zenei Kamara éléről, aki két héttel a premier után, július 6-án megtetteezt meg is tette.

A szakirodalom sokféleképpen értelmezi Strauss szerepét a [[nemzetiszocializmus]]ban. Egyes állítások szerint teljesen [[apolitikus]] volt. Alice nevű menye, és így unokái is részben zsidó származásúak voltak.

[[1942]]-ig még számos operát írt, kései éveiben írtakomponálta a ''Daphne'' és a ''Capriccio'' című remekét, ami egy könnyedebb, klasszicizmusát összefoglaló mű.

[[1948]]-ban fejezte be utolsó nagy művét, a ''[[Négy utolsó ének]]''et, ami szóló hangraszólóhangra és zenekarra íródott (ősbemutatója [[1950]]-ben [[Kirsten Flagstad]] közreműködésével, [[Wilhelm Furtwängler]] vezénylete mellett [[London]]ban volt), amely a legismertebb vokális kompozíciója. Eredetileg ezek a dalok nem dal ciklusnakdalciklusnak készültek. Utolsó befejezett alkotása szintén dal volt, a ''Malven'', amelyet [[november 23.|november 23-án]] fejezett be.