„Richard Strauss” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
45. sor:
Ezenkívül utazik [[Görögország]]ban és Itáliában is.
 
=== Bécs, MümchenMünchen (1919–1949) ===
1919-ben [[Franz Schalk]]kal közösen elvállalják a [[Staatsoper (Bécs)|Bécsi Állami Opraház]], a ''Wiener Hofoper'' vezetését, ahol Strauss újabb operájának, az ''[[Árnyék nélküli asszony]]nak'' ősbemutatóját 1919. október 10-én tartják.
 
Bécsi évei alatt támogatja a neves színházi rendező, [[Max Reinhardt]] és Hugo von Hofmannsthal által kezdeményezett [[Salzburgi Ünnepi Játékok]] elindítását, a fesztivál első opera előadását, [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] [[Don Giovanni]]ját 1922-ben R. Strausső vezényli.
Opera igazgatóiOperaigazgatói tevékenysége [[Bécs]]ben 1924-ben lezárultlezárul, ettől kezdve már csak zeneszerzői és karmesteri tevékenységet folytat.
 
[[File:Cebotaristraussboehm1935.png |bélyegkép|300px|jobbra|<center>[[Maria Cebotari]], Richard Strauss, [[Karl Böhm]] és amás főszereplők [[A hallgatag asszony]] 1935-ös bemutatóján</center>]]
Hugo von Hofmannsthal halála után [[Stefan Zweig]] lett R.a Strauss librettó írójalibrettóírója. Újabb operájának, ''[[A hallgatag asszony]]nak'' befejezett librettóját Zweig 1933-ban juttatta el a zeneszerzőhöz, szinte egyszerre [[Adolf Hitler]] kancellárrá választásával. [[Joseph Goebbels]] találkozásaik alkalmával érzékeltette, hogy a librettista személye az író származása miatt nem szerencsés, a drezdai próbák idején csak Strauss követelésére írták fel Zweig nevét a plakátokra, a bemutatótólbemutatóról Hitler távol maradt, és csak egy további előadás tartottak. Az operának további kihatása volt a komponista életére, a német titkosszolgálat figyelte Strauss és Zweig levelezését, Hitler utasította Goebbelst, hogy „egészségi okokból” mondassa le a zeneszerzőt a Birodalmi Zenei Kamara éléről, aki két héttel a premier után, július 6-án megtetteezt meg is tette.
 
A szakirodalom sokféleképpen értelmezi Strauss szerepét a [[nemzetiszocializmus]]ban. Egyes állítások szerint teljesen [[apolitikus]] volt. Alice nevű menye, és így unokái is részben zsidó származásúak voltak.
 
[[1942]]-ig még számos operát írt, kései éveiben írtakomponálta a ''Daphne'' és a ''Capriccio'' című remekét, ami egy könnyedebb, klasszicizmusát összefoglaló mű.
 
[[File:Strauss 1938.jpg |bélyegkép|300px|jobbra|<center> Richard Strauss garmisch-partenkircheni kertjében</center>]]
Felesége ''Pauline Strauss-de Ahna'' énekesnő ([[1863]]–[[1950]]) volt, aki első operájában ''Freihild'' szerepét énekelte. Később dalainak jelentős előadója volt, és Strauss szívesen koncertezett vele.
 
[[1948]]-ban fejezte be utolsó nagy művét, a ''[[Négy utolsó ének]]''et, ami szóló hangraszólóhangra és zenekarra íródott (ősbemutatója [[1950]]-ben [[Kirsten Flagstad]] közreműködésével, [[Wilhelm Furtwängler]] vezénylete mellett [[London]]ban volt), amely a legismertebb vokális kompozíciója. Eredetileg ezek a dalok nem dal ciklusnakdalciklusnak készültek. Utolsó befejezett alkotása szintén dal volt, a ''Malven'', amelyet [[november 23.|november 23-án]] fejezett be.
 
Gyászszertartása 1949. szeptember 12-én volt a müncheni Ostfriedhofban, a Bajor Állami Operaház zenekarát [[Solti György]] vezényelte.
<!--Zenéje élete végére egyébként már nem számított korszerűnek. Ennek ellenére Richard Strauss zseniális szerző volt, aki meghatározta a muzsikusok helyét az új társadalomszerkezetekben. Annak ellenére, hogy anyai ágon gazdag családból származott, saját lábra tudott állni, és saját munkából, illetve kompozícióiból megélni. Ez korában nem minden esetben volt magától értetődő. Többek között azt is elérte, hogy a zeneszerző minden művének előadásában aktívan részt vegyen. Elfogadtatta, hogy a zeneszerzőkkomponisták társadalmi megbecsülése egy szinten legyen például az orvoséval és az újságíróéval.-->
<!--Zenéje élete végére egyébként már nem számított korszerűnek.
 
Ennek ellenére Richard Strauss zseniális szerző volt, aki meghatározta a muzsikusok helyét az új társadalomszerkezetekben. Annak ellenére, hogy anyai ágon gazdag családból származott, saját lábra tudott állni, és saját munkából, illetve kompozícióiból megélni. Ez korában nem minden esetben volt magától értetődő. Többek között azt is elérte, hogy a zeneszerző minden művének előadásában aktívan részt vegyen. Elfogadtatta, hogy a zeneszerzők társadalmi megbecsülése egy szinten legyen például az orvoséval és az újságíróéval.-->
== Magyar vonatkozások==
Többször vezényelte saját és mások műveit [[Budapest]]en: 1895. december, 1908. december, 1910. november, 1926. január (négy estés Strauss-hét keretében), 1930. február, 1932. október.