„Paget János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
12. sor:
Az 1846-47-es [[erdélyi országgyűlés]]en kapott honosságot. Barátságba került [[Széchenyi István]]nal is. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] [[Bem József|Bem]] tábornok egyik szárnysegéde volt és az angol sajtónak küldött beszámolókat. [[Nagyenyed]] feldúlása után kis csapatával a menekülő vidéki magyarok védelmére kelt. A szabadságharc alatt vezetett naplóját, a bukás után nyilvánosságra akarta hozni, de a kiadásra előkészített kéziratot mindenütt visszautasították. Amikor 1855-ben visszatért Magyarországra, akkor kéziratát magával hozta, amely később a [[Bukaresti Akadémiai Könyvtár]] tulajdonába került.<ref> Kovács Sándor terjedelmes tanulmányt írt Pagetről és sokat idézett az említett kéziratából. </ref>
A szabadságharc után nejével együtt [[Anglia|Angliába]] menekült. 1855-ben tért vissza gyéresi kastélyába, ahol korszerű mintagazdaságot szervezett. Számos gazdaságot és művelődést előmozdító kezdeményezésben játszott szerepet. Alapító tagja volt az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|Erdélyi Gazdasági Egylet]]nek, tevékeny híve volt az [[Erdélyi Unitárius Egyház]]nak, nevét alapítványával is megörökítette. Több magyar nyelvű munkát fordított angolra. Az 1878. évi párizsi világkiállítást követően a francia becsületrenddel tüntették ki.<ref>{{CitPer | aut = Kovács János | tit = Paget János Esq. életirata | per = Keresztény Magvető | tom = 28 | fasc = 2 | ann = 1893 | url = http://epa.oszk.hu/02100/02190/00472/pdf/KM_1893_2_090.pdf}}</ref>
Temetésén [[Ferenc József (püspök)|Ferenc József]] [[Unitárius vallás|unitárius]] püspök mondott beszédet.
Paget fia, Paget Olivér [[Giuseppe Garibaldi|Garibaldi]] seregében harcolt, de igen fiatalon elhunyt.
== Jelentősebb művei ==
| |||