„Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Az EMIH megalakulása és működése: forma |
||
37. sor:
==Az EMIH megalakulása és működése==
▲'''Hivatalos adatok'''
''Név'': '''Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo Ante)''' /továbbiakban: EMIH/
''Bírósági bejegyzés'': 2004. május 24. A Pest Megyei Bíróság 12.pk.60.298/2004/2. számú határozatában jegyezte be.
45 ⟶ 43 sor:
''Székhely'': Keren Or Központ, 1052 Károly krt. 20.
Az XXI. század elejére a magyar zsidóság reneszánszában egyre erősebb igény mutatkozott egy olyan hitközség vagy érdekképviseleti szervezet létrejöttére, amely a hagyományos zsidó értékeket egyesíti a modern világgal, annak nyitottságával és dinamizmusával. Egy olyan szervezetre, amely a múlt tragédiát feldolgozva pozitív zsidó identitást tud mutatni tagjainak, korosztálytól, és a vallásgyakorlás mértékétől függetlenül.
Erre az igényre válaszul született meg 2004-ben, a magyarországi Chabad Lubavics nemzetközi zsidó mozgalom inspirációjára – és bábáskodása mellett – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amely szellemi elődjének a Status quo Ante irányzatot tekinti. Célja ennek az irányzatnak a felélesztése és a magyarországi zsidóság vallási fejlődésének előmozdítása. Célul tűzték ki, hogy azokat a zsidókat is bevonják a hitéletbe, akik eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem voltak aktívak. Ehhez igyekeznek megteremteni azokat a feltételeket és kereteket, amik elengedhetetlenek a zsidó hagyományok gyakorlásához.
A hitközség alapító okirata szerint az EMIH „egy új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a Statusquo irányzat megújításával, egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással.”
Az EMIH elsősorban adományokból, tagi hozzájárulásokból és célzott pályázati támogatásokból tartja fent magát. Bejegyzett „egyházként” jogosult továbbá a személyi jövedelemadókból felajánlott kétszer 1%-ra.
A 2012 januárjában életbe lépett egyházügyi törvény a Mazsihisz-szel egyenrangúként jelölte meg az EMIH-et és a Magyarországi Autonom Ortodox Izraelita Hitközséget (MAOIH), így – hosszas, és nem minden politikai felhangot mellőző vita – árán megállapodás jött létre az 1949 után államosított zsidó felekezeti ingatlanok ellentételezéséül folyósított úgynevezett örökjáradék megosztásáról.<ref>http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/megallapodas-az-orokjaradekok-2012-es-kifizeteserol</ref><ref>http://nol.hu/belfold/rabolintott_a_kormany_a_zsido_orokjaradak_felosztasara</ref>
Az EMIH élén operatív irányítóként a ''vezető rabbi'' áll. Munkáját ellenőrzi és segíti a ''tagszervezetek'', ''tagintézmények'' és ''templomkörzetek'' által delegált ''küldöttgyűlés'', a küldöttgyűlés által megválasztott ''elöljárók'', valamint a ''Rabbinátus''. A vezető rabbi személyét a Rabbinátus javaslatára a küldöttgyűlés választja illetve hívhatja vissza.
Az EMIH rabbijai és közösségei egyre több helyen találhatóak meg a fővárosban és országszerte.
A magyar zsidóság egyik legrégebbi zsinagógája található Óbudán, amely azonban szinte teljesen az enyészeté lett a Holokauszt után. Az 1821-ben épült zsinagóga még működött pár évig a világháború után, de csakhamar elnéptelenedett és állami kézbe került.
A világi célokra használt, leromlott állapotú és díszeitől megfosztott épületet 2010-ben vette át az EMIH és a hívek adományából megkezdte a felújítását. 2010 szeptemberében újévi istentisztelettel nyitotta meg kapuit a zsinagóga, amelyben azóta pezsgő zsidó élet alakult ki, amely az EMIH közösségi életének központjává vált. A zsinagóga rabbija ''Köves Slomó''.
Budapest szívében található a modern Keren Or központ. A Károly körút 20-ban található épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeliek közösségének. Élén ''Raskin Sámuel'' rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika- és könyvesbolt is található.
A pesti városrész legrégebbi ortodox zsinagógája 1868-ban épült. A zsinagóga, amelyben a háború előtt is jesiva működött, ad otthont a Pesti Jesivának, amelyik Magyarország első és máig egyetlen hagyományos Talmudi főiskolája a rendszerváltás óta. A zsinagóga élén a magyarországi chábád mozgalom vezetője, ''Oberlander Báruch'' rabbi áll.
A Budapesti Zsidó Hitközség egyik legaktívabb és a hagyományokat gondosan őrző tagjai alkotja a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségét. A zsinagóga megválasztott rabbija 2010 óta ''Glitzenstein Sámuel rabbi'', a Bet Menáchem Oktatási központ vezetője. Az izraeli születésű rabbi Magyarországra költözése után nem sokkal csatlakozott a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségéhez, amelynek tagjai hamar befogadták és megszerették a fiatal rabbit és családját. Kinevezése óta sokat tesz azért, hogy továbbvigye a zsinagóga hagyományait és vidám ünnepségekkel, közösségi programokkal még aktívabbá tegye közösségét.
Az egykor csortkovi hászidok által használt stiebel, vagyis lakásimaház kuriózum a maga nemében. A már-már eltűnt közösség főnix-szerű feltámadása csodálatosan példázza a magyar zsidóság reneszánszát. A közösség választott rabbija ''Hurwitz Shalom'', a Pesti Jesiva és Bet Menáchem iskola tanára. Feleségével, Dvorával valóságos motorjai az önerejéből fejlődő, fiatal közösségnek<ref>http://www.telekiter.com/</ref>
A Keszthelyi Zsidó Hitközség 2012-ben csatlakozott az EMIH-hez. A kicsi, de aktív közösség zsinagógát, biblia-kertet, közösségi központot és temetőt tart fenn. A hitközség elnöke: ''Goldschmied István''
A cívisváros zsidó közössége egyike a kevés fennmaradt és máig működő vidéki hitközségeknek. A közösség különlegessége, hogy egyetemvárosként nagyszámú izraeli egyetemista lakja. Az ő támogatásukra érkezett a városba ''Feigen Sámuel rabbi'' és családja, akik chábád házat tartanak fenn Debrecenben. AZ EMIH és a Debreceni Zsidó Hitközség (MAZSIHISZ taghitközség) együttműködésének köszönhetően 2012 óta újra működő, kóser mikve üzemel a városban, ami nagyban megkönnyíti az itt élő vallásos családok életét.
Szeged Debrecenhez hasonlóan sok izraeli diáknak ad otthont. Az ő vallási és közösségi életüket a Pesti Jesiva Budapestről érkező rabbinövendékei segítik.
|