„Grenoble-i Szent Hugó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
Hugó a pénzügyek rendbetétele után sem adta fel egyszerű életmódját, hanem a megtakarított pénzt a szegények segélyezésére fordította. Nagyobb szegénység idején még a püspöki ékszereit és templomának kincseit is eladta, hogy a szegényeken segíthessen. Viszont amilyen segítőkész és alázatos volt alattvalóival szemben, annyira bátran és kérlelhetetlenül védte az egyház jogait a VII. Gergelyt támadó [[IV. Henrik német-római császár]]ral szemben. Élete vége felé hasonló okból ismét fel kellett lépni, ezúttal [[II. Ince pápa]] mellett.
Bár több mint 50 éven át viselte a Grenoble-i püspöki méltóságot, életrajírói szerint gyakran szenvedett különféle betegségekben, elsősorban fej- és gyomorfájásban. Közel 80 éves volt már, amikor állandóan súlyosodó betegsége miatt [[II. Ince pápa]] felmentette a püspökség terheinek viselése alól. Hugó mindössze néhány hónapot élt már csak ezután. Sokan keresték fel hívei közül, hogy áldásában részesüljenek, többek között egy gazdag és előkelő úr is. Őt azonban áldás adás helyett keményen megintette Hugó, hogy az alattvalóitól elzsarolt javakat szolgáltassa vissza nekik. A történet szerint a gazdag úr elfogadta Hugó intését, és alattvalóit szerető, kegyes ember vált belőle.
Hugót halála előtt a fokozatos emlékezet kiesés kezdte jellemezni, azonban a [[zsoltár]]ok és [[himnusz]]ok éneklését továbbra sem hagyta el. Egy lázas éjszakáján állítólag 300-szor is elrebegte a Miatyánkot. [[1132]]. [[április 1.|április 1-jén]] hunyt el. II. Ince pápa már 2 évvel később, [[1134]]-ben szentté avatta. Ünnepét halála napján ülik.
| |||